Az állampapírok irányába tereli a betéteseket a kormány az új intézkedéssel
Feltételezhető, hogy a kormány célja az lehetett, hogy hosszabb lejárat felé, az állampapírok irányába terelje az érintett betéteseket, akik így alacsonyabb kamatot és hozamot tudnak elérni. A döntés egyfajta kamatcsökkentéssel ér fel – állapította meg a VG megkeresésére Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a kormány legújabb döntéséről, miszerint május 31-ig nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamánál a befektetési vállalkozásoknak, pénztáraknak, lakás-takarékpénztáraknak, biztosítóknak, befektetési alapoknak és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek.
Sághy arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a döntés rontja a monetáris transzmisszió hatékonyságát, és többes kamatrendszert alakít ki, pedig ez inkább a monetáris kondíciók alakításáért felelős MNB területe lenne.
„A gyakorlatban a bankok nem szeretik átadni az általuk elérhető kamatokat az ügyfeleiknek: igyekeznek minél nagyobb kamatmarzsot elérni a források és a kihelyezések közt. A hirdetményeikben rendkívül alacsony betéti kamatokat találunk mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelekre vonatkozóan, akik a hirdetményinél mégis magasabb kamatot kapnak, azok egyedi árazásban részesülnek. Ezek jellemzően a bank számára kiemelt fontosságú, nagy ügyfelek, akik a Treasury jóváhagyásával kaphatnak magasabb kamatot. A lakossági ügyfelek a legritkább esetekben tudnak jelentős előnyhöz jutni – még kiemelt privátbanki szinten sem jellemző” – magyarázta a szakember.
Sághy szerint a banki döntések egyediségéből következően nehéz megbecsülni, hogy mekkora lehetett a hozam, amit elérhettek az egyes befektetők.
Amit érdemes szem előtt tartani: a bankok alapvetően nem érdekeltek abban, hogy olyan betéteket vonzzanak be, amelyekre az irányadó kamatot (jelenleg 18 százalék) ki kell fizetniük.
– mondta, majd hozzátette, hogy a rendkívül kamatérzékeny, egyedileg nagyon nagy betéteket – ahol szóba jöhet az egyedi árazás – azonnal, egyetlen döntéssel elviheti az ügyfél, így ezeket nem tudják hosszú távra kihelyezni; sem hitelezésre, sem hosszabb lejáratú befektetésre nem használható, csak az MNB-be kihelyezés jöhet szóba.
„Növelik a mérleg méretét, ami a banki tőkekövetelmények miatt többlettőkeigénnyel, így tőkeköltséggel járhat. Ráadásul az év végi mérleg a bankadó alapja; az év vége felé minden bank igyekszik csökkenteni a mérleg méretét” – emelte ki az Equilor elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.