Egyre többen írnak végrendeletet, de még mindig sok a félreértés – a Bitcoin öröklésére még nincs megoldás
Az 1990-es évek elejéhez képest, amikor még sem ügyvéd, sem közjegyző nem volt kötelező például egy ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséhez, sokat nőtt a jogi tudatosság hazánkban, ám még mindig gyakori a félreértés és a félretájékozottság – mondta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a VG-nek.
Az élettársak csak végrendelet alapján örökölhetnek
Tóth Ádám a jogi tévedésekre példaként említette, hogy a rendszerváltás utáni években az egyik női lapban megjelent egy olyan cikk, amely azt állította: az élettársaknak tizenöt évnyi együttélés után közös lesz a vagyona, sőt örökölnek is egymás után.
Valószínűleg az emberek szeretnék, ha így lenne, ezért el is hitték ezt az információt. Sőt, jómagam számtalanszor találkoztam olyan esettel, amikor a megözvegyült élettárs a hagyatéki eljárásban tudta csak meg: az élettársak soha nem örökölnek egymás után törvény szerint, csak végrendelet alapján
– fejtette ki.
A közjegyző felhozott egy másik példát is, miszerint a házassági vagyonjogi szerződésre a mai napig sokan úgy tekintenek, mintha a későbbi válás gazdasági szempontú előkészítése lenne. Pedig az a házastárs biztonságáról is szól: a házasfelek nemcsak a vagyont, hanem a tartozásokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett hitel terhétől vagy az egyikük vállalkozásának csődjétől. Ugyanis ha a szerződésben világosan elkülönítik a felek vagyonát, a házastárs különvagyonából már nem hajtható be az adósság. Emellett ha vita alakul ki a férj és a feleség között, egy rakás költségtől megóvhatja őket, ha korábban rendezték egymás között a vagyoni viszonyaikat.
Összességében azonban a végintézkedések terén komoly előrelépést tapasztal a szakember. Ennek az okát abban látja, hogy
megváltozott idehaza a középosztály fogalma, három évtizeddel ezelőtthöz képest ugyanis jóval nagyobbak lettek a vagyonok.
Emellett a 40 százalék fölötti válási arány, a mozaikcsaládok elterjedése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen írnak végrendeletet.
„Végrendelkeznie nem egy halálos betegség miatt kell az embernek, hanem még ereje teljében, tudatos döntéseket hozva. Sőt, a végrendeletet folyamatosan, legalább ötévente érdemes felülvizsgálni, mert az élethelyzetek állandóan változnak” – mondta.
Hogyan lehet végrendeletet írni?
Magyarországon háromféle végintézkedési forma létezik, ezek egyike a végrendelet, amely lehet írott és szóbeli. Utóbbi azonban csak olyan helyzetben születhet, ha valaki az életét közvetlenül fenyegető helyzetbe kerül. Írásban köz- és magánvégrendelet létezik. Előbbit közjegyző készíti, az eredeti példány nála is marad, de születik róla hiteles kiadvány. A magánvégrendeletet, ha kézzel írott, nem kell két tanúval szignóztatni, de ha gépelve van, akkor igen.
Ha azonban a végrendelkező titokban szeretné tartani a dokumentumban foglaltakat, tehát nem akarja tanúztatni, akkor letétbe helyezheti közjegyzőnél, és ez kiváltja a tanúk aláírását
– ismertette a jogi hátteret a kamarai elnök.
Hatalmas változásnak nevezte, hogy míg korábban a hagyatékok mindössze fél százalékában volt végrendelet, addig ma már ez az arány körülbelül tíz százalék.
A társadalom kezdi felismerni, hogy a halálra igenis készülni kell, és nemcsak pszichésen, hanem jogilag is, hogy a család hozzáférhessen a vagyonhoz
– fogalmazott.
Ki örökli a Facebook-oldalamat?
Manapság azonban már nemcsak a különböző anyagi javak öröklése kérdés, hanem az is, kire szállnak például a jelszavak, a digitális adatok vagy épp virtuális vagyonok. Ezzel kapcsolatban Tóth Ádám a jogtörténetből felidézte, hogy Magyarország a német jog befolyása alatt áll, amelynek az uralkodó felfogása sokáig az volt, hogy amit nem lehet megfogni, az nem lehet tulajdonjog tárgya. Ezért is jelentett hatalmas változást a szerzői jog megjelenése, majd az a német „Facebook-ítélet”, amely egy olyan ügyben született, ahol az volt a kérdés: ha nincs megnevezve örökös, aki hozzáférhet a közösségimédia-oldalamhoz, akkor mi lesz ennek a sorsa. A bíróság levezette, hogy a Facebookon való jelenlét egy szerződéses jog, amelyet lehet örökölni. S ha egy végrendelet nem zárja ki, hogy az örökös a jogutód e szerződéses jogban, akkor
meg kell neki nyitni az ilyen és ehhez hasonló fiókokat, legyen szó akár a Facebookról, a Gmailről vagy a Linkedlnről.
A Bitcoin öröklésére még nincs megoldás
A közjegyző arra is rámutatott ugyanakkor, hogy a kriptovaluták, így például a Bitcoin öröklésére egyelőre nem született megoldás, mégpedig azért nem, mert egész egyszerűen ez nem jog. A jognál ugyanis lennie kell egy kötelezettnek, a Bitcoin esetén viszont nem lehet megmondani, ki az, nem lehet megszemélyesíteni, hogy kivel szemben kell fellépni, ha nem fizetnek az örökösnek – magyarázta a kérdés jogi oldalát a kamarai elnök, aki azonban biztos abban, hogy e kérdésre még az ő aktív éveiben válasz születik, mert
„erős a nyomás, és sok pénz van benne”.
A közjegyző igyekezett ugyanakkor eloszlatni azokat a bizonytalanságokat, amelyek az adósságok öröklésével kapcsolatosak. Sokak megnyugtatásául közölte: Magyarországon korlátozott az örökös felelőssége, olyan mértékig kell helytállnia a hagyatékban szereplő adósságokért, hitelekért, amekkora a vagyon, amelyet örökölt, vagyis „az, hogy én örökölök, és abba tönkremegyek, az nem létezik Magyarországon” – jegyezte meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.