MNB: egy helyet javult hazánk versenyképessége az uniós rangsorban

A sikeres felzárkózáshoz teljes versenyképességi fordulatra van szükség – jelentette ki Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője egy online háttérbeszélgetésen, miután az idén negyedik alkalommal jelent meg a jegybank versenyképességi jelentése. A szakember rámutatott, a jelenlegi növekedési modellünk döntően mennyiségi tényezőkön alapul, ezeknek a növekedési tartaléka azonban egyre korlátosabb.

– hangsúlyozta. Ezt az átállást próbálják követni ezzel a jelentéssel is, amelynek az egyik eredménye, hogy Magyarország egy helyet javított, a tavalyi 18. helyről a 17.-re jött fel az uniós rangsorban.

Rámutatott, hogy az egy főre jutó GDP erősen korrelál az adott ország versenyképességi helyezésével. Ennek alapján 5 különböző konvergenciapályát rajzol ki, amelynek az élén a skandináv országok és Hollandia áll. A második csoportban Németország, Franciaország és Ausztria, ezt követi Csehország, Spanyolország, Szlovénia. A negyedik csoportba, a feltörekvő régiós és a leszakadó mediterrán országok táborába tartozik hazánk. 

Vannak területek, ahol Magyarország az uniós átlag fölött van, ilyen a háztartások megtakarítása, de a humán erőforrásban komoly versenyképességi tartalékok vannak. A magánszektor GDP-arányos hitelállománya továbbra is elmarad a régiós és az uniós átlagtól, tehát ezen a területen is van még tér a fejlődésre a jegybank szakembere szerint.

A bankrendszer digitalizációja is sokat fejlődött a járvány óta, de az elmarad az uniós és visegrádi átlagtól, ahogy az online vásárlások terén is látható a növekedés, de még mindig van hová fejlődni.

A növekvő lakossági államadósság-finanszírozás csökkentette hazánk külső sérülékenységét. Ma már a lakossági finanszírozás aránya magasabb, mint a külső, és ez nagymértékben mérsékelte a magyar gazdaság sérülékenységét.

A vállalati dualitás oldódott 2010 óta Szalai Ákos szerint, de a kkv-k termelékenységének bővülésében van még tér. Ebben a termelékenységi fejlődésben jelentős eszköz lehet a kkv-szektor digitalizációjának növelése, mivel nagyon szűk körben használják a digitális üzleti megoldásokat. Ügyfélmenedzsment-szoftverek tekintetében van tere fejlődésnek. A modern infrastruktúra rendelkezésre áll, ám nem használjuk ki, és ez a vállalati szektor alacsony szintű digitalizációjában is visszaköszön, ahogy a közszolgáltatások online alkalmazásában is látszódik.

– mondta a szakember, Magyarország a legnagyobb foglalkoztatásbővülést érte el 10 év alatt az unióban. A munkaerő-tartalékról elmondta, hogy jelentős előrelépések voltak minden szegmensben, de a nyugdíjak és az alacsony képzettségűek csoportjában növekedhet a munkaerőpiac. Atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésén keresztül lehet ezen csoportok bevonását támogatni. 

Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett társadalmi csoportok aránya, ami az uniós átlag alatt van, és megközelítette a régiós átlagot. A termékenységi ráta is jelentősen emelkedett 2011 óta, de még mindig a népesség megtartásához szükséges 2,1 százalék alatt van.

A humán tőke minőségi állapotáról elmondta, hogy a magyar társadalom egészségügyi állapota elmarad az uniós átlagtól, erre az elhízottság az egyik legjobb példa. Az elhízott felnőttek aránya a harmadik legmagasabb az unióban. De az egészségügyi rendszer több kihívással is küzd, ezért szerinte szükség lenne a források növelésére. A magánforrások nagy arányát emelte ki, amellyel az a probléma, hogy nem intézményes formában jelenik meg.

A korai iskolaelhagyók száma nem csökken Szalai Ákos szerint, 12 százalék körül stagnál, miközben az uniós átlag mérséklődik, a visegrádi országok átlaga pedig fele a magyarnak. Ez szerinte azért probléma, mert az iskolapadból idő előtt kiesők sokkal nehezebben találnak munkát és nagyobb arányban lesznek inaktívak.

Arról is beszélt az MNB főosztályvezetője, hogy hazánk élen jár a zöldkötvények kibocsátása terén, ezt erősíti, ahogy fogalmazott, a jegybank zöldmandátuma is.