Még nincs egy hónapja, hogy a Wolt bevezette a prémium szolgáltatást, miszerint 1490 forintért, minimum háromezer forint értékű rendelés(ek) esetén (szupermarketből ötezer) ingyenesen és korlátlan rendelésszám mellett szállít házhoz a partner négy kilométeres körzetében. Ez a bejelentés nagy hullámokat vetett az online térben, főleg azután, hogy a cég nyáron egyfajta rendszerhasználati díjat vezetett be a házhozszállítás megrendelése után. Nem sokkal később a Foodpanda is bevezette ezt a díjat, ami nem mellesleg a Redditen verte ki a biztosítékot néhány felhasználó körében, mondván, van házhozszállítási díj, meg persze a rendelés értéke és a megrendelők rendszerint borravalót is adnak a futárnak…
A pandémia alatt nemigen volt más választásuk az éttermeknek, mint a házhozszállítás, ezzel tudtak a víz felett maradni, ám a plusz csomagolás, a kiszállítási szerződések miatt osztódó árrés (képtelenség teljes egészében a megrendelőre hárítani a plusz költségeket) többletköltségként jelentkezett, amelyet természetesen igyekeztek visszaszerezni azzal, hogy előnyösebb szerződéseket kötöttek a futárcégekkel.
Közben az energia-, a munkaerő- és az alapanyagköltségek is egyre inkább növekedtek, amely mind az étterem, mind a kiszállító számára egyre nagyobb kiadást jelentett.
Még ez sem lenne különösebb probléma, de az éttermek közben fenntartják saját fizikai egységeiket, a futárszolgáltatóknál pedig a bérigényeket alapvetően megváltoztatta a kata adózás korábbi formájának eltűnése. Logikus volt, hogy mind az éttermek, mind a futárszolgáltatók részéről tarthatatlanok voltak a pandémia alatti árak. Válaszul több étterem bevezette az elvitel esetén a csomagolás árának felszámolását, amely ugyancsak logikus lépés, már a pandémia előtt is volt erre példa (lásd kínai vagy döneres büfék). A rendszerhasználati díj persze nem csak és kizárólag az ételfutárok privilégiuma. A kifli.hu is átalakította a kiszállítási díjszerkezetét és más élelmiszer-kereskedelmi vállalkozásánál is nőttek a kiszállítási díjak. Mindenki a megnövekedett energiaköltségekre igyekszik hárítani a lépést szükségességét.
Az üzemanyag, a gáz, vagy az áram árának növekedése nem új keletű, a rendszerváltozás óta számtalanszor előfordult, hogy a forint gyengülésével, vagy a piaci áram emelkedésével megdrágult az energia, amely többletterhet rótt az élelmiszer-előállítókra, amelyek költségszerkezetében ez a tétel meglehetősen komolynak bizonyul. Ugyanakkor a mainál kisebb változásokat a hatékonyság növelésével ki lehetett küszöbölni. Csak egy példa: ha egy pékség alacsony hozzáadott értékű termékeket gyárt, amelynek nagy a forgási sebessége, de alacsony a terméken levő árrés, akkor az energiaár növekedésének érvényesítése visszaveti a termék eladását, ezzel megbomlik a szükséges befektetett költség mellett elérhető profitszerkezet. Ám ha a pékség csökkenti az alacsony hozzáadott értékű termékek készítését és növeli a drágábban eladható termékek gyártását, s minderre kedvező árszintet állapít meg, nemcsak szinten tartja a profitját, hanem növelni is képes lesz, már középtávon. Nagyjából ez az elv érvényesülhet a rendelés házhoz szállítása esetén is.
Mind az éttermi szolgáltatónak, mind a futárcégnek támogatnia kell a magasabb hozzáadott értékű termékek nagyobb arányú eladását (hűségakciókkal, kedvezményekkel stb.) és ezzel javíthatja a költség-haszon szerkezetét.
Tény azonban, hogy a mostani energiadrágulás és a mellé felsorakozó egyéb más költségek növekedése olyan erős volt, hogy ki kellett találni rendszerhasználati díjat, vagy egyéb más extra díjakat.
Persze sok múlik a kosárértéken. Az ételfutárok honlapján található információból az olvasható ki, hogy egy-egy rendelés esetében nagyjából a 4-5 ezer forint értékű kosár rentábilis, nem véletlen, hogy ez az a határ, amelynek elérésétől amúgy ingyen szállítanak. A Wolt prémium plusz szolgáltatás itt egy kicsit alá megy, hiszen ételnél háromezer a limit (a kifli.hu-nál ez a szint 24 ezer forint), de ahhoz havonta ki kell fizetni az 1490 forintot, ami heti egyszeri rendelés esetén 372 forinttal dobja meg a háromezres határt – nyilvánvalóan minden egyes hónapon belüli rendelésnél ez osztódik. Ugyanakkor gyanús, hogy a cégek (étterem és a futárszolgáltató) még így sem hárították át teljes egészében a költségnövekedéséből származó többletkiadásait.
Az ételfutárok ma már nem pusztán ételfutárok, a Wolt és a Foodpanda is része annak a rendszernek, amelyet ma utolsó kilométeres kiszállításnak neveznek. Mindkét cég fő profilja az ételszállítás, de egyaránt jelen vannak a kiskereskedelemi webáruházak kiszállításainál is. Ez a piac pedig rendkívül zsúfolt, amelyen hatalmas verseny bontakozott ki. Ezt felismerve például az egyik szereplő bedobta a törölközőt. Ez volt a Bolt, amely lebontotta ezt a tevékenységét és megmarad a taxiszolgáltatásnál. Ma ezen a piacon nagyon nehéz profitot elérni, még úgy is, hogy a cégek hatékonyságnövelő rendszereket (csomagautomatákat) fejlesztenek és áremeléseket hajtanak végre.
A piac leginkább azért problémás,
mert a termékeket értékesítő cégek (amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a vevőkkel és a kiszállítókkal egyaránt), egyszerre tartanak fenn raktárbázist, fizikai hagyományos boltokat és önálló, vagy hosszú távra szerződött szállítási partnert. (Ugyanez vonatkozik az ételkészítőkre is, egyszerre van éttermük, saját futárjuk, szerződött futárjuk és mindezt nagyon drága számítástechnikai háttérrel működtetik.) Ilyen szerkezet mellett, a jelenlegi fogyasztói kosárértékekkel jövőre várhatóan tisztul majd a piac, de olcsóbb biztosan nem lesz az utolsó kilométeres kiszállítás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.