A vádirat lényege szerint egy házaspár saját cégén keresztül többségi tulajdonosi befolyásra tett szert egy pénzintézet felett, amelynek megszerzése érdekében jelentős összegű hitelt vettek fel. A bank azonban már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely viszont sem erre, sem pedig a hitel-visszafizetésre nem volt képes – emlékeztetett a Világgazdasághoz is eljuttatott közleményében a Fővárosi Főügyészség.
A házaspár férfi tagja ezért elhatározta – írja a vádirat –, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő. Ezt követően vádlott-társai – felesége, az igazgatósági tagok, valamint a hiteligénylők – közreműködésével, bűnszervezetként működve 2012-ben fiktív hiteleket helyezett ki, amelyek döntő részét, csaknem másfél milliárd forintot, ezután visszaforgatta a tulajdonos céghez, majd az előírt tőkepótlásra használta fel.
Ezen túlmenően a vádlottak a pénzintézet által befektetési célzat látszatával külföldi bankszámlára kihelyezett forrásokból több mint 1,7 milliárd forintot a tőkepótlást célzó fiktív hitelek visszafizetésére fordítottak.
A vádlottak emellett 2013-ban több mint 3,5 milliárd forint összegben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett kölcsön törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek.
De ez még nem minden: a vádlottak ugyancsak 2013-ban – a tőkepótlást, illetve a hiteltörlesztést célzó fiktív hitelkihelyezéseken túlmenően – további olyan kölcsönök kihelyezéséről is döntöttek, amelyek során vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, és ezzel további több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyészi hatáskörbe vont nyomozás eredményeként az ügyben összesen 15 személlyel szemben emelt vádat bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A nyomozó ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, továbbá gazdasági társaságban való vezető tisztségviseléstől eltiltást indítványoz a vádiratban
– közölte a vádhatóság.
Az ügyészségi közlemény ugyan nem nevesíti a pénzintézetet, de a vádiratban foglaltakból arra lehet következtetni, hogy minden bizonnyal a Széchenyi Bankról van szó, a pénzintézet történetének a végére 2014. decemberben tett pontot a Magyar Nemzet Bank. A kicsi, ám annál ambiciózusabb tervekkel rendelkező hitelintézetet az állami szerepvállalás sem tudta megmenteni, a jegybank ugyanis visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, és akkori határozatában elrendelte a bank végelszámolását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.