Ennek több millió magyar örülhet: összejöhet Orbán Viktor terve a fizetésekről
Van esély arra, hogy a két év átlagában ne csökkenjen a magyarországi bérek vásárlóereje – erről beszélt a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, miután Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy a 2022-es és a 2023-as évet együtt kell nézni, és szerinte a két év átlagában megtarthatják az értéküket a hazai fizetések. A kormányfő nem kockáztatott nagyot ezzel a kijelentésével, legalábbis ha a jegybank és a kormány prognózisát nézzük, az előbbi 0,5-1,5 százalékos reáljövedelem-csökkenéssel számol 2023-ra a 2022-es 4,6-4,8 növekedés után, az utóbbi 0,7 százalékos vásárlóérték-bővüléssel, szemben az előző évi 2,2 százalékkal.
A szakszervezeti vezető egy fokkal pesszimistább, úgy látja, a tavalyi 3–4 százalék közötti reálbér-emelkedés után idén hasonló mértékben csökkenhet a fizetések vásárlóereje nemzetgazdasági szinten, tehát összegészében megtarthatják értéküket a keresetek, feltéve, ha az infláció sem emelkedik tovább.
Mindenki azt mondja, hogy az idei év nehezebb lesz, mint a tavalyi, mi mindenesetre sem a munkanélküliségben, sem a bérek növekedésében komoly problémákat egyelőre nem látunk
– mondta Palkovics Imre, aki szerint egyedüli gond az infláció, azon belül pedig az élelmiszer- és energiaárak, amelyek az alacsony keresetűek havi költségeinek tetemes hányadát teszik ki, ez pedig nyilvánvalóan feszültségeket fog szülni a munkavállalók körében.
Egyszázalékos reálbércsökkenést vár idén Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a Világgazdaság érdeklődésére azt mondta, nehéz pontos becslést adni az inflációra, mert az előrejelzésekben is óriási szórás van, a 15-től 20 százalékig terjedően, ő 17,5 százalékkal számol, ami némileg lehet magasabb az általa várt 16-17 százalékos bruttó bérnövekedési ütemnél.
Hozzátette: a nyáron mehet be először 20 százalék alá az infláció, majd júliustól már magasabb lehet a bérdinamika, így ekkortól beszélhetünk ismételten a reálkeresetek növekedéséről.
Szerinte az ősszel már felerősödnek a dezinflációs hatások, a forint stabilizálódása, a mezőgazdaság javuló teljesítménye, illetve az importinfláció hatásának enyhülése egyaránt azt eredményezi, hogy novemberben 10 százalék alá bukik a drágulás üteme.
Félmillió ember sorsa a tét a most kezdődő bértárgyalásokon
Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszféra béremeléseit nagyban befolyásolja még az állami közszolgáltató szektorban található 150-200 ezer munkavállalót érintő bérfejlesztés, amelyről kedden formálisan elindulnak az egyeztetések a szakszervezetek és az állami tulajdonú vállalatok, valamint az érintett minisztériumok képviselői között. Minderre azért van szükség, mert a hároméves bérmegállapodásban rögzített utolsó, idei évre vonatkozó 3-4 százalékos emelést teljes egészében felemésztette az infláció, ami komoly bérfeszültséget okozott az érintett ágazatokban.
Palkovics Imre elmondta, a szakszervezetek egy 20 százalékos emelést szeretnének kiharcolni, ám szerinte erre kevés esély van, reálisabbnak tart egy a minimálbér-megállapodásnak megfelelő, 14–16 százalék közötti emelést, ami azért fontos, mert ezzel sikerülne 2023-ban is megőrizni a fizetések vásárlóerejét. Ismertetése szerint a szakszervezetek egy differenciált bérfejlesztésre tesznek javaslatot, amelyben minél alacsonyabb keresete van valakinek, annál nagyobb, akár az inflációt is meghaladó, 20 százalékos emelésre számíthatna, míg a magasabb kategóriákban, pl. bruttó 500-600 ezer forint fölött csupán 5-6 százalékkal nőnének a fizetések. Hangsúlyozta, ennek a bérrendezésnek az a célja, hogy megvédje a lecsúszástól, a szegénységi küszöb alá kerüléstől az állami szektor dolgozóit, akik családjukkal együtt közel félmilliós társadalmi csoportot alkotnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.