Matolcsy Györgyékre szegeződik minden tekintet, összeül a Monetáris Tanács
Kedden ismét összeül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, hogy döntsön az alapkamat mértékéről, amely szeptember óta változatlanul 13 százalékos szinten tartózkodik. Matolcsy Györgynek a múlt héten a Gazdasági Versenyhivatal elnökével való találkozója után nagyjából sejthető, hogy milyen döntés döntés születik.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az infláció tartós letörése vezet a kamatcsökkentéshez, tehát amíg érdemben nem csökken az inflációs nyomás, addig nem várható az alapkamat mérséklése.
Általános elemzői vélekedés szerint januárban vagy februárban tetőzhet a drágulás, valahol 25 százalék környékén. Sok múlik azon, hogy a kormány mikor vezeti ki az árstopokat, amelyeket az MNB egy ideje már kritizál, ugyanis szerintük a hatósági árak a helyettesítő termékeken keresztül hozzájárultak a magas inflációhoz.
Mindenesetre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Költségvetési Bizottságban elég egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, a kormány és a jegybank is egyetért a kivezetésükben, a kérdés csak az szerinte, hogy mikor. Az államtitkár úgy vélte, mindez annak függvénye, hogy a gazdasági helyzet normalizálódjon és az infláció is csökkenjen. A mostani számítások alapján a nyár elejéig szinte biztosan 20 százalék fölött maradhat az áremelkedés hazánkban.
Emiatt a Raiffaisen Bank elemzői múlt héten kiadott negyedéves előrejelzésükben azzal számolnak, hogy leghamarabb a 18 százalékos irányadó rátához nyúlhat hozzá a Monetáris Tanács, amire szerintük kedvező körülmények esetén már márciusban sor kerülhet. Az alapkamat csökkentésével láthatóan még kivár a jegybank, várhatóan csak ősszel, egy évvel a 13 százalékos szint elérése után indíthatják be Matolcsyék kamat fokozatos lefaragását, amely a Raiffeisen szakértői decemberben lehet ismét egy számjegyű.
A jegybank óvatossága érthető, ha valóban pozitív reálkamatot szeretne elérni, ahogy már többször jelezte, akkor nem várhatók gyors lépések.
Ezenfelül ott van a forint árfolyama is, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül az MNB-ben. A hazai deviza múlt héten az euróval szemben 5, míg a dollárral szemben 7 hónapos csúcsára erősödött, a Fitch pénteki döntése után azonban visszapattant – ahhoz már nem volt elég erő benne, hogy áttörje a 390-392-es árfolyamnál található támaszt. A londoni cég az uniós források körüli bizonytalanságok miatt stabilról negatívra csökkentette a hazai kilátásokat, ám a besorolást megerősítette.
A veszély ezzel együtt nem szűnt meg, a Standard and Poor’s, amely pénteken szintén vizsgálat alá veszi hazánkat, már tavaly jelezte, hogy a nyáron esedékes felülvizsgálat alkalmával leminősítheti Magyarországot, ha ezek a bizonytalanságok továbbra sem szűnnek meg. Banai Péter Benő ugyanakkor a parlamenti meghallgatásán nagyon határozottan állította, hogy erős a bizalom a hazai gazdaság iránt, amit szerinte bizonyít, hogy rendszeresen túljegyzik a hazai papírokat a kötvénykibocsátásokon. Ahogy korábban írtuk, óriási tartalékot képezett a magyar gazdaság, december-januári időszakban 4,25 milliárd dollárt vont be az adósságkezelő, miközben a devizatartalék 42 milliárd euróra emelkedett, ami történelmi rekord.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.