A zajártalom már a múlté: azért drágulnának a repülőjegyek, hogy Pestszentlőrinc kedvére aszfaltozhasson

Ahogyan telnek a hetek, úgy változtatja érveit és céljait Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület DK-s polgármestere, aki az ezerforintos légiutas-adót minden kommunikációs csatornán megpróbálja igazságosnak és törvényesnek beállítani. 

A politikus decemberben arról beszélt az ATV-n, hogy a január 1-jétől tervezett adóból elsősorban a zajártalomban magukra hagyott családok kompenzálását szeretnék finanszírozni. Szerinte a kerületben legalább ötezren szenvednek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló és oda érkező gépek zajától, és velük nem foglalkozik senki, a Budapest Airport is csak ígérgeti, hogy finanszírozza az ablakok és ajtók cseréit, ami hozzájárulna ahhoz, hogy elviselhetőbb legyen az élet a létesítmény környékén.

Zajártalomtól a gördeszkapályákig

Február elején Szaniszló a közösségi oldalán viszont már azt írta, az évi 7 milliárd forintra becsült légiutas-adóból jobb minőségi utakon, járdákon közlekedhetnének a kerületiek, a fiataloknak korszerűbb parkokat és közösségi tereket, gördeszkapályákat építenének. A polgármester a pénzből emellett jobb közétkeztetést és további támogatásokat ígért.

Néhány nappal később – amikor világossá vált, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala több okból is jogsértőnek minősítette az adót – már új bérlakásokat és korszerűbb intézményeket is emlegetett az általa a „kerületiek pénzének” titulált adóból.

Mindent is felújítanának

Később a Kúria is megszólalt az ügyben: a Fővárosi Kormányhivatal kezdeményezésére a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta az adó alkalmazását. Szaniszló Sándor indulatosan reagált, és az ígéreteit bővítve már azt írta, a 7 milliárd forintból az Üllői úthoz hasonlóan az önkormányzat felújítaná a Nagykőrösi utat, a Kisfaludy utcát, a Petőfi utcát, a Halomi utat, és szinte minden (!) kerületi, rossz állapotú közutat.

Független szakértők eközben azon a véleményen vannak, hogy a légiutas-adó törvénytelen, leggyakrabban a kettős adóztatást emlegetik, kiegészítve, hogy az önkormányzat túllép a hatáskörén, hiszen nem állapíthat meg kötelezettséget a földi kiszolgálást végző gazdasági szervezet adóbeszedésére. A kormányhivatalnak az az álláspontja, hogy a légiutas-adó több jogszabályt is megsért, például a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt, de adatvédelmi aggályok is felvetődnek.

Diszkriminatív a légiutas-adó

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a fogyasztóvédelem és az adatvédelmi hatóság fellépése is szükséges, mert diszkriminatív a légiutas-adó, amely alól kivételt kapnának a XVIII. kerületi lakosok és a 18 éven aluliak. A szövetség problémaként felveti, hogy miként jut hozzá a szükséges adatokhoz a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amikor a repülőjegy megvásárlásakor kizárólag az utas nevét, születési dátumát kell megadni, tehát a lakcímet, tartózkodási helyet és az utas anyjának nevét nem rögzítik sehol.

Amikor októberben az MSZP-s Kőrös Péter alpolgármester előterjesztőként próbálta megvédeni a légiutas-adót, azt állította, a Pénzügyminisztériumban történt szakértői egyeztetés során nem találtak kivetnivalót, ám erre az egyeztetésre továbbra sincs bizonyíték, a tárca sem erősítette meg.

A Világgazdaság korábban adószakértő segítségével világított rá arra: ha a Kúria nem lép közbe, soha nem látott adókat vezethetnek be Magyarországon, például szurkolóadót vagy koncertadót.