késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hiába az alacsonyabb kamat, alig viszik a jelzáloghiteleket
Nagyon gyengén indult az idei év a szabad felhasználású jelzáloghitelek szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint mindössze 5,4 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek januárban a háztartások, ami 27 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi mennyiségnél, és bő harminc százalékkal elmaradt a decemberi volumentől is.
A piac visszafogott teljesítményét az is jól mutatja, hogy az MNB adatai szerint 2023 első hónapjában mindössze 316 új szerződést regisztráltak a pénzügyi szolgáltatók, ami jelentősen – bő 35 százalékkal – elmaradt az egy évvel korábbi 488-tól, a 2020. januári darabszámnak pedig kevesebb mint a fele.
Az éves adatokat vizsgálva sem sokkal jobb a helyzet:
miközben 2021-ben még 97,8 milliárd forintnyi új jelzáloghitelt vettek fel a háztartások, tavaly már csak 80,5 milliárdot, ami jelentős, 17,7 százalékos visszaesés.
Eközben tavaly a lakáshitelek új szerződéseinél jóval kisebb ütemű, 8,3 százalékos visszaesést regisztrált az MNB, a személyi kölcsönök piaca pedig még 5,1 százalékkal nőtt is 2022-ben.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek annak ellenére sem teljesítenek túl acélosan, hogy az emelkedő kamatkörnyezet hatásai ezt a konstrukciót kevésbé érintették: bár a jegybank által kimutatott, szerződésekben szereplő, átlagos éves kamatláb a forinthiteleknél januárra átlépte a 10 százalékos lélektani határt – ez éves alapon csaknem 4 százalékpontos emelkedés –, a személyi hiteleknél mért 19 százalék körüli értéknél így is jóval kedvezőbb. (A személyi kölcsönöknél egyébként nagyjából 6,6 százalékponttal nőtt egy év alatt az átlagkamat.)
Az alacsony szinten beragadt kereslet nyomán a jelzáloghitelek súlya is egyre csökken a lakossági állományon belül.
Az MNB adatai szerint a január végi 747,3 milliárd forintos állomány a teljes lakossági hitelportfólió mindössze 7,6 százalékát adta,
miközben a jelzáloghitelek egy évvel korábban még 8,7, 2018 elején pedig bő 20 százalékkal részesedtek a tortából.
A visszafogott kereslet mögött elsősorban az állhat, hogy a háztartások
a bizonytalanabbá vált gazdasági környezetben sokszor elhalasztják azokat a nagyobb beruházásaikat, amelyeknél a szabad felhasználású jelzáloghitel reális alternatívát jelenthet:
így például a nagyobb lélegzetű lakásfelújítást vagy -korszerűsítést. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél emellett legalább egy fedezetként felajánlható, tehermentes ingatlant is fel kell mutatnia az adósnak, ami sok esetben a drágább, de sokkal könnyebben és gyorsabban hozzáférhető személyi kölcsönök felé tereli az érintetteket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.