Némi meglepetésre a hazai munkanélküliségi ráta 2023 márciusában változatlanul 4 százalékon állt – értékelte a péntek reggel közölt foglalkoztatottsági adatokat kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban ismét 4,7 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben az állástalanok aránya több hónap után először nem emelkedett.
Az elemző szerint a havi adatok vizsgálva azt látható, hogy az előző hónaphoz képest érdemben emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, ami arra utal, hogy egyre többen térnek vissza inaktivitásukból, és kezdenek aktív munkakeresésbe. Míg az előző hónapban az új álláskeresők nehezebben tudtak elhelyezkedni, a márciusi becslések azt sugallják, hogy némi átfutási idővel ugyan, de el tudnak helyezkedni.
Úgy tűnik tehát, hogy azok a szektorok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, és továbbra is bíznak a jövőben, képesek felszívni a munkaerőpiacon újonnan megjelenő kínálatot
– magyarázta az elemző, aki szerint ezt támasztja alá, hogy ismét 4,7 millió fő fölé emelkedett a foglalkoztatotti létszám. A hivatalos háromhavi mozgóátlagos adatok alapján pedig azt tapasztalni, hogy minimális hullámzás mellett, de 2022 közepe óta nagyon lassan és fokozatosan, trendszerűen emelkedik a munkanélküliségi ráta. Dráma tehát továbbra sincs a munkaerőpiacon – jegyezte meg az elemző, aki arra is rávilágított, hogy
a vállalatok megfontoltsága talán annak szól, hogy gyors kilábalásban bíznak, és úgy látják, a jellemzően munkaerő-hiányos helyzetben sokkal nehezebb lesz pótolni az elbocsátott munkaerőt, amikor szükség lenne rá.
Szintén az aktivitás fokozódásával magyarázza a foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedését Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint ennek hátterében a megélhetési költségek elmúlt időszakban tapasztalt növekedése áll.
„Összességében a munkaerőpiac egyelőre nem szenvedi meg különösebben az energiaválságot, a foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll. Ebben azonban vélhetően az is szerepet játszik, hogy az üres álláshelyek egy részét betöltötték, azaz a felszabaduló munkaerő el tud helyezkedni máshol. Ezzel a munkaerőhiány némileg mérséklődik, bár – különösen a közszférában – még most is kiemelkedően nagy” – emelte ki a szakember, aki a következő hónapokban sem számít érdemi változásra, a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten maradhat.
Ami kérdés szerinte, az üres álláshelyek számának alakulása, hiszen ez a közszférában a közszolgáltatások minőségét, a versenyszférában pedig a munkaerőért való versenyt és így a béremelések mértékét, illetve a gazdasági teljesítményt befolyásolja. A munkanélküliség éves szinten 4 százalék körül alakulhat, ugyanakkor a folyamatban lévő beruházások termőre fordulásával, valamint az energiaválság enyhülésével ismét elérheti a 3,0–3,5 százalékos sávot – jelezte Regős Gábor.
Az adatok rávilágítanak, hogy a kormány intézkedései hatékonyan és eredményesen védik meg a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatottságot, a családokat. Annak érdekében, hogy hazánkban a foglalkoztatottság tovább bővüljön, 14 vármegyében és a fővárosban új vállalkozóvá válást elősegítő munkaerőpiaci program indul – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A program keretében a jogi és pénzügyi alapismeretek megszerzése után az álláskeresőként nyilvántartottak üzleti tervet nyújthatnak be, amelynek alapján – pozitív elbírálás esetén – támogatást kaphatnak a vármegyei kormányhivataltól.
A vállalkozás beindításához hat hónapig az állam biztosítja a minimálbér összegét, azon felül pedig legfeljebb mintegy 3,5 millió forintos tőketámogatást nyújt.
A vállalkozás indítását elősegítő vármegyei programokról friss információt a helyi foglalkoztatási osztályok adnak, a részletek a foglalkoztatási portálon elérhetők – olvasható a közleményben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.