Továbbra is igyekszik minél hosszabb időre rögzíteni a lakáshitele feltételeit az új szerződők többsége: az év első két hónapjában felvett kölcsönök bő kétharmadánál öt évnél hosszabb a kamatperiódus – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a januárban és februárban megkötött lakáshitel-szerződések 36,4 százalékánál a tíz évet is meghaladta a meghatározott kamatperiódus, vagyis
az új adósok több mint egyharmada gyakorlatilag a futamidő végéig rögzítette a kölcsöne ár jellegű feltételeit.
A múlt év elejéhez képest ugyan némileg csökkent persze a tíz éven túli kamatfixálású hitelek súlya az új szerződéseken belül, de ennek az az oka, hogy a végig fix kamat mellett igényelhető, korszerű új lakások megvásárlására/építésére igényelhető zöldhitelek időközben eltűntek a piacról. (Az, hogy tavaly, az év egészében elérte a 42 százalékot a tíz éven túli kamatperiódusú hitelek aránya az új kihelyezéseknél, egyértelműen a zöldlakáshiteleknek tulajdonítható.)
Az 5 és 10 év közötti kamatfixálású hitelek aránya már jelentősebb mértékben csökkent 2022 első két hónapjához képest az új kihelyezésekben: 32,5 százalékra olvadt az egy évvel korábbi 42,8-ről.
Az 1 és 5 év közötti kamatfixálású hiteleknél már 18,2-ről 30,2 százalékra ugrott az arány, ami arra utal, hogy az adósok egy része hosszabb távon a kamatok csökkenését várja, és bízik abban, hogy később számára kedvezően árazódik át a kölcsöne.
Ezzel együtt az új lakáshitelek több mint kétharmadánál – 68,9 százalékánál – öt évnél hosszabb a szerződésben szereplő kamatperiódus, így úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban is fontos szempont volt a kiszámíthatóság az adott konstrukció kiválasztásánál.
A stabilitás mellett persze az árazás is súlyos érv lehet a hosszabb kamatperiódusú kölcsönök mellett. Az MNB adatai szerint
a forintban nyújtott lakáshitelek szerződésekben szereplő, átlagos kamatlába éppen 10 százalék felett járt februárban, nagyjából 5,4 százalékponttal magasabban, mint egy évvel korábban.
Az 5 és 10 év közötti kamatperiódusú hiteleknél viszont 8,11 százalékon állt februárban a jegybank által kalkulált átlagkamat, a 10 éven túli fixálásúaknál pedig 9,1 százalék körül alakult.
A lakossági hitelkereslet visszaesése egyébként igen érzékenyen érintette a lakáshitelek piacát. Az MNB adatai szerint 2023 első két hónapjában összesen 73,9 milliárd forintnyi új lakáscélú kölcsönt vettek fel a lakossági ügyfelek, ami alig több mint a harmada az egy évvel korábbi 212,6 milliárdnak. (Azt persze itt is látni kell, hogy 2022 elején az új szerződések volumenén még nagyot lendített a zöldhitel-konstrukció.) A lakáspiac szezonálisan várható élénkülésével párhuzamosan persze a lakáshitel-kihelyezéseknél is jöhet némi növekedés – ebből a szempontból az előzetes érdeklődések emelkedő száma feltétlen biztató lehet –, ám a jelenlegi helyzetből kiindulva a tavalyi és főleg a 2021-es szerződéses volumen elérésére nagyon kevés az esély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.