Budapest-hatás, avagy mire volt elég az elmúlt százötven év

A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások címmel kiállítás nyílik május 5-én a BTM Vármúzeumban, a Budavári Palota E épületében. A különleges tárlat a városegyesítés óta eltelt 150 éven át mutatja be Budapest történetét, és mindenekelőtt azt, hogy a város milyen hatással van lakóira, és az itt élők hogyan hagynak és hagytak nyomot a városon.

A kiállítás mesél, elgondolkodtat, interaktivitásra késztet, formál, és mindeközben a látogatók aktivitásával válik teljessé  – ismertette Népessy Noémi történész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, a kiállítás kurátora a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón. A Budapest-hatás a város csaknem 1,7 millió lakosát, az agglomeráció népességével együtt 2,5 millió embert, sőt, a 100 kilométeres körzetben élőkkel együtt a hazai lakosság egyharmadát érinti közvetlenül, miután legalább ennyien napi szinten kötődnek hozzá.

Az egy éven át látogatható, különleges megoldásokban sem szűkölködő tárlat érdekessége, hogy alapvetően az egyének, az ismert és ismeretlen városlakók, az utca emberének nézőpontjára épül. Szubjektív válogatás alapján állt össze az a 41 fős csoport, akik arcukat és hangjukat, illetve saját történeteiket adták a sokszínű összképhez.

Van-e olyan, hogy budapestiség, és mit értenek ezalatt, akik itt élnek? A választ a történetmesélők és a kiállítás látogatói maguk fogalmazhatják meg maguknak, mivel a kiállítás tárlatvezetés nélkül, önfelfedező módon működik.

Budapest elmúlt másfél évszázadát időkapszulákba rendezték, kilenc kiemelt jelentőségű évszám köré. A kiindulópont 1873, a városegyesítés éve, majd 1896, 1920, 1945, 1950, 1956, 1970 (a metró átadásának éve), 1989 és 2004, az uniós csatlakozás éve következik.

A közös történelmi múlt összeköt, a város olvasztótégelyként működik, miközben a külső és belső kerületekben élőknek egészen mást jelent és más képét mutatja Budapest – hangsúlyozták a szervezők.

Ezek nevezetesen a kulturális elemek, a közösségek, a lokális identitás, a narratíva-élettörténet, a város terei, épített öröksége, a városegyesítés és az etnikai, vallási elemek szerepe az identitásban külön-külön is megjelenik.

A kiemelt eseményként jegyzett BTM-attrakcióhoz több program, például Budapest környezetét, épített és természeti értékeit bemutató séták, koncertek, beszélgetések kapcsolódnak. Az utóbbiak keretében a helyi közélet és kulturális élet meghatározó személyiségei mesélnek arról, hogy nekik mit jelent Budapest. Első alkalommal olyan művészek mesélnek életükről és budapesti identitásukról, akik mindannyian vidékről származnak.