késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Markánsan lassult az infláció áprilisban, több élelmiszer ára csökken
Az elemzői várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció csökkenése áprilisban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adataiból. Márciusi 25,2 százalék után a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos volt a drágulás, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb érték.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen azt jelezték, hogy a januári csúcspont után most először láthatunk markánsabb lassulást az éves bázisú indexben, a márciusi 25,2 százalék után 24 százalékos inflációt vártak, tehát az adat nem okozott meglepetést.
A mostani adatban jelenhetett meg először a kiskereskedelmi láncok akcióinak hatása, ami márciusban elmaradt, az most lényegében lejjebb húzhatta a fogyasztói árindexet. Ráadásul havi szinten az élelmiszerek ára nem változott.
A KSH szerint márciushoz képest a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került. Éves szinten az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5 százalék), a vaj és vajkrémé (62,1 százalék), az édesipari lisztesárué (61,9 százalék), a kenyéré (61,6 százalék), a tojásé (51,0 százalék), a száraztésztáé (47,6 százalék), a péksüteményeké (46,7 százalék), a sajté (45,4 százalék) és a tejé (43,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (8,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Az élelmiszerek inflációja végre csökkenhetett
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes élelmiszereket érintő árcsökkentési hullám hatása már erőteljesebb lehetett áprilisban, aminek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek. Mivel szerinte ezek a folyamatok nem álltak meg,
az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat.
A következő hónapokban a szolgáltatások húzhatják feljebb az inflációt, csak áprilisban a szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9 százalékkal.
Mit lép ezek után a jegybank?
A mostani adat nagyban befolyásolhatja az MNB kamatpolitikájának alakulását, a monetáris tanács ugyanis jó eséllyel már a 18 százalékos irányadó rátához is hozzányúlhat májusban. Miután a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak az elmúlt időszakban a és kockázati tényezőkben is trendszerű javulás történt (márciusi külkereskedelmi adat is megerősíti), így érdemben megnyílt az út, hogy a jegybank végre a normalizáció útjára lépjen.
A vállalkozói szövetség vezetője szerint ők elszenvedői az inflációnak, nem az okozóiTovábbra sincsenek túl a hazai cégek a költségsokkon, erről beszélt a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint tavaly több mint 5000 cég szűnt meg Magyarországon, ami cáfolja, hagy féktelen profit éhség miatt emeltek volna árakat a hazai vállalatok. |
Májusban újabb hatás csökkentheti az inflációt
Májusban folytatódhat az infláció csökkenése, miután április 19 óta az üzemanyagárak több mint 10 százalékkal lettek olcsóbbak, emellett egyre inkább a bázishatások is megkapcsolódnak. Az igazi markáns lassulásra azonban a nyárig biztosan várni kell, először júliusban léphet be 20 százalék alá az infláció, amit támogathat a kormány árfigyelő rendszere nyomán erősödő árverseny.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.