BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több egyetem együttműködésében készül a júniusban űrbe induló új magyar műhold

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kisműholdjának készítéséhez a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozik. A műhold a tervek szerint júniusban, a Space-X fedélzetén indul útnak.

Önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hamarosan a világűrbe induló új kisműholdja, az MRC–100 projektjéhez a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.

Az MRC-100 kisműhold.
Az MRC–100 kisműhold

A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszköz az elektroszmog vizsgálatára elindított SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Fedélzetén az alapfeladatot ellátó egységek mellett három hazai egyetem – köztük az SZTE – moduljai is helyet kaptak.

A szegedi hallgatók 2021 novemberében kapcsolódtak be a folyamatba. Az SZTE Mérnöki, illetve Természettudományi és Informatikai Karának együttműködésével először egy olyan modult készítettek el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja űrbéli körülmények között. Feladatuk volt a kísérlet és a műholdmodul hardverének tervezése, majd elkészítése, a beágyazott szoftver megírása, végül a tesztelés.

A szakemberek egy 3 × 3 centiméteres áramköri lapkát készítettek. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök.

A modult a szegediek tavaly átadták a BME-nek, majd egy újabb feladatot kaptak: egy a kommunikációban részt vevő egység elkészítését. Ennek teljesítése – kísérletek összeállítása, áramkörtervezés, programozás, tesztelés – az ipari partnerek támogatásával rekordidő alatt sikerült.

A SpaceX várhatóan júniusban fogja elindítani azt a rakétáját, amely az MRC–100-at az űrbe juttatja.

A műholdon születő mérési eredményeket rádióhullámok segítségével juttatják vissza a Földre, a jeleket különböző állomások fogadják.

Elindult egy szegedi vevőállomás kialakítása, amely nemcsak a műholdjelek vételére, hanem magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz. Ez lehetőséget nyit egy a műholdaknál jóval olcsóbb kutatási forma használatára is.

Az SZTE-n a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely ugyan szorosan nem az MRC–100 elkészítéséhez kapcsolódik, de segít kialakítani olyan kompetenciákat, amelyek a további műholdfejlesztések során elengedhetetlenek.

Új magyar műholdat bocsátottak fel a világűrbe: elindult a VIREO-küldetés mesterséges intelligenciával

A fedélzeti számítógép mesterséges intelligencia segítségével, az űrben dolgozza fel a Földről készített felvételeket.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.