Vendégmunkások: bezárja a kiskapukat a kormány – hamarosan szavaz a parlament az új törvényről

Még a tavaszi ülésszakban szavazni fog az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről – erről Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nyilatkozott a Világgazdaságnak annak apropóján, hogy a javaslat kedd este megjelenik a parlament honlapján. 

Czomba Sándor jelezte: a tervek szerint a részletszabályokat ősszel fogadhatják el, 

Az államtitkár elmondta azt is, hogy ma Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet kifejezetten jó, ez annak is köszönhető, hogy a kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. A cél ezzel a törvénytervezettel is ennek megvédése. A foglalkoztatottak száma már több mint fél éve mintegy 4,7 millió fő. Míg a foglalkoztatottság az uniós átlag felett, addig a munkanélküliségi ráta jóval az Európai Unió átlaga alatt van: 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben 400 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresőké, ami történelmi eredmény, még soha nem volt ilyen alacsony szinten. 

Mi a lényege a vendégmunkásokról szóló új törvénynek?

A szakpolitikus ismertette: a javaslat célja, hogy irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat. Ez azért fontos, mert már eddig is számos beruházás érkezett és még fog is érkezni az országba, amelyek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik szükségessé. „Amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltsük be ezeket az állásokat, ez a filozófiája a törvénytervezetnek” – húzta alá. Ha viszont nincs szabad magyar munkaerő, akkor először a környező országbelieket veszik számításba, majd ha további humán erőforrás is indokolt, a harmadik országbeliek foglalkoztatása akkor következhet soron.

Az elképzelés szerint az új jogszabály megkülönbözteti a vendégmunkásokat – nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a foglalkoztatási engedélyt is –, illetve a normál üzemmenetben érkező harmadik országbeli foglalkoztatottakat. Továbbra is meghatározott kvóta fogja védeni a magyar dolgozókat: csak olyan számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez.

Legtöbb esetben munkaerőpiaci vizsgálatot végeznek el, mert azokban a pozíciókban, amelyeknél rendelkezésre áll magyar munkaerő, a szabályozás kifejezetten tiltani fogja a külföldi foglalkoztatottak alkalmazását. Ugyancsak megmarad az országlista, ahonnan érkezhetnek a harmadik országbeli munkavállalók minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. A törvénytervezetben szerepelni fog, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős gazdaságfejlesztési miniszter, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős külügyi és külgazdasági miniszter és az idegenrendészetért és menekültügyért felelős belügyminiszter közösen határozhatják meg a kvótákat, illetve azt is, hogy azok mely országokra vonatkoznak, és milyen hiányszakmák esetében érvényesek.

Nem árasztják el a külföldiek a magyar munkaerőpiacot

Az még nyitott kérdés, hogy a kvótát milyen számítással határozzák meg. Az eddigi gyakorlat szerint az előző év üres álláshelyeinek havi bontását vették alapul, így éveken át 50-60 ezer főről lehetett beszélni, de ezt szinte sose töltötték fel. Jelenleg egyébként Brazíliából, Mongóliából, a Fülöp-szigetekről és Vietnámból is érkeznek Magyarországra dolgozni, a teljes szám mintegy 80 ezer fő. Csakhogy ebből majdnem hatvan ezren szerb és ukrán állampolgárok. Czomba Sándor rámutatott: miközben az aktív korúakhoz képest a harmadik országból érkezett foglalkoztatottak aránya Lengyelországban 6 százalék körül alakul, addig itthon mindössze 1,7 százalék. 

– mutatott rá.

Láthatóvá válnak a vendégmunkások

Az államtitkár világosan megfogalmazta, hogy a kormány célja továbbra is az illegális migráció tiltása és megakadályozása. Arról is beszélt lapunknak, hogy a kormány tisztább képet szeretne kapni a külföldről érkező dolgozók esetében, hogy ki milyen módon és hogyan jön az ország területére, mert a korábbi szabályozás túlságosan rugalmas volt, és számos kiskapura adott lehetőséget. Ezek között említette, hogy kvázi a vendégmunkások köre egyáltalán nem tartozott bele a kvótákba, az új szabályozással viszont ők is láthatóvá válnak: lesz egy kvóta rájuk vonatkozóan és egy másik kvóta a harmadik országbeliekre. Az új, tervezett szabályok nem engedik 

• a vendégmunkások családegyesítését, 
• illetve letelepedését sem, 
• és 2 plusz 1 évben, azaz összességében 3 évben maximálják a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.

Czomba Sándor végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi álláshelyek betöltése kapcsán bázist adhatnak a jelenleg külföldön dolgozó magyarok is. Ebben a kérdésben a kormányzatnak folyamatos feladata van, hogy megteremtse azokat a körülményeket, amelyek megkönnyítik a hazatelepülést. Megjegyezte, hogy az elmúlt években már kevesebben mentek külföldre munkát vállalni, mint ahányan hazatértek.