A SpaceX viszi a világűrbe a Műegyetem ötödik kisműholdját

Útnak indult a Műegyetem ötödik kisműholdja, az MRC–100 a SpaceX Falcon 9-es rakétájának Transporter–8-missziójával magyar idő szerint hétfőn 23.35-kor a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból – jelentette be kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

A BME műholdját is szállító ION SCV–011 űreszköz a rakéta felemelkedése utáni nyolcvanadik percben sikeresen levált a hasznos terhet alkotó egységről, és az olasz D-Orbit cég műholdplatformjaként a vállalás szerint legkorábban 7 nap múlva állítja pályára a műegyetemi kisműholdat.

Az MRC–100 pályára állása után napelemek segítségével tölti fel az akkumulátorát, mivel az a decemberi kiszállítás és a nagyobb műholdba telepítés óta lemerült. Amint elegendő energiát gyűjt – becslések szerint 7–14 napon belül –, bekapcsolnak a rendszerei, majd megfelelő akkumulátortöltöttségi szint esetén megkezdi a rádióadást.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült kisműhold nevét a Műegyetemi Rádió Club (MRC) tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves.

A Transporter–8 a SpaceX nyolcadik, kisműholdak pályára állítását végző küldetése. Hetvenkét űreszközt állítottak pályára – közöttük cubesatokat, ilyen volt a MaSat–1, az első magyar műhold is – mikroműholdakat, valamint egy a légkörbe visszatérő kapszulaegységet és kisebb űreszközöket pályára állító műholdplatformokat.

Mint kiemelik, a Műegyetem fejlesztői csapata a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak. Az intézményben évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység, amelynek újabb mérföldkövét jelenti az MRC–100 és világűrbe juttatása.

A kisműholdon, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd, három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen – készült önálló kísérletek is helyet kaptak.