Nagy Márton: az állampapírok felé tereli a kormány a megtakarításokat

Négy terelő lépésről döntött a kormány azzal a céllal, hogy növekedjen az állampapírok iránti kereslet – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen, miután szerda éjjel több, a hazai pénzintézeteket érintő jogszabály megjelent a Magyar Közlönyben.

A tárcavezető szerint a kormányzati lépések mögött három gazdaságstratégiai cél húzódik: a lakosság reáljövedelmének reálértékének megőrzése, az adósságon belül a külföldiek részaránya ne növekedjen, a lakosság pénzügyi edukációjának növelése, valamint az állami finanszírozás költségeinek csökkentése.

Befektetési alapokra vonatkozó szabálymódosítások is növelik az állampapír keresletet

Mint elmondta, hazai befektetési alapok, beleértve kötvényalapokat is az elmúlt időszakban érdemben növelték a betétállományaikat, ami az állampapír kereslet visszaesését eredményezte. Az értékapapíralapokkal kapcsolatban a kormány elvárása, hogy értékpapír-túlsúlyos portfólióval rendelkezzenek, ezért került bevezetésre, hogy az értékpapíralapok portfóliójában tartott eszköz súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapírból álljon.

Két további elvárással bővül a szabályozás július elsejével:

• Az értékpapíralapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektetheti be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.
• Az értékapapíralapok és ingatlanalapok a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben kell, hogy tartsák.

Nagy Márton szerint összességében 500 milliárd forint állampapír keresletet generálhat ez az intézkedés.

Tájékoztató levelet kapnak a számlatulajdonosok az elérhető állampapír hozamokról

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a lakossági folyószámlákon 8 ezer milliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely jelenleg kamat és inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonsoknak. Emiatt a kormány szükségesnek látta, hogy a bankszámlák tulajdonosai több olyan információval rendelkezzenek, amelyet segítséget nyújthatnak a számukra.

A tájékoztatóban a hitelintézet számítással, áttekinthető táblázatos formában bemutatja, hogy a meghatározott referencia időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 ezer forintért, 500 ezer forintért, és 1 millió forintért a magyar állam által kibocsátott magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett. Ebből fakadóan a tájékoztatóban lakosági állampapírokon elérhető hozamokról, valamint a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábáról kapnak tájékoztatást a számlatulajdonsok. A levél tartalma a következő egy hónapban alakul ki, amit rendeletben szabályoznak. 

A lakossági szereplők állampapír keresletét növeli a szocho kötelezettség 

2023 július elsejétől azoknál a pénzügyi eszközöknél, amelyek már most is 15 százalékos kamatadó fizetési kötelezettség van, további 13 százalékos szociális hozzájárulási kötelezettség keletkezik. Ugyanakkor mentesül alóla a kamatjövedelembe nem számított eszközök utáni kamat, illhetve hozam mellett az ingatlanalapok befektetési jegyein elért hozam. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kamatjövedelem után fizetendő szocho kötelezettség alapvetően felmenő rendszerben történik, az intézkedéssel pedig a lakossági állampapírok attraktivitása tovább emelkedik.

A bankok az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket csökkenthetik, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket 2024-ben

A kormány arról is döntött, hogy a banki extraprofit adó alapja 2024-ben a 2022. évi osztalékbevételekkel csökkentett 2022 évi adózás előtti eredmény, növelve a egyes költségként elszámolható tételekkel. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintig terjedő része után 13 százalék, 20 milliárd forint fölött 30 százalék. A teljes évre vonatkozóan 250 milliárd forint befizetés várható az adónem esetén – főszabály szerint. Ugyanakkor a bankok és pénzügyi vállalatok által fizetendő extraprofit-adó csökkenthető a pénzintézetek tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró forintban denominált magyar államkötvények állományának növekményével.

Az intézkedés Nagy Márton szerint ösztönzi a hitelintézeteket, valamint a pénzügyi vállalkozásokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvények állományát, ezáltal elősegítve az önfinanszírozást.

Év végén zárulhat a reptér visszavásárlása

Rengeteg befektetővel tárgyal a kormány – mondta a reptér visszavásárlásáról, aki szerint a folyamat közepén tartanak, de tartja az állítását, hogy év végén lezárulhat a tranzakció. Hangsúlyozta, az állam többségi tulajdont szeretne szerezni, ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket a Világgazdaságnak, miszerint ki akarnák szorítani itthon a külföldi cégeket, mint mondta, a német cégek jól érzik magukat Magyarországon.