Szijjártó: öngyilkossággal érne fel széttépni az Európa és Kína közti gazdasági hálót

Brutális gazdasági öngyilkossággal érne fel Európa számára a Kínához fűződő kötelékek elvágása, pláne miután az utóbbi évek során különböző okokból jelentősen bezuhant a kontinens versenyképessége – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kínai Tiencsinben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Világgazdasági Fórum, az úgynevezett nyári Davos egyik panelbeszélgetésén vett részt, közölte, a konnektivitás jó, a világ ismételt blokkosodása rossz, és rámutatott, hogy ez a kiindulási pontja a kormány politikájának az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatokat illetően.

Aláhúzta, bizonyos trendek alapján több európai uniós tagállam kockázatként, fenyegetésként tekint Kínára, Magyarország ezzel szemben úgy véli, hogy az együttműködés rengeteg hasznot hozhat a kelet-ázsiai országgal. 

különösen, miután az utóbbi években erősen bezuhant a kontinens versenyképessége – figyelmeztetett a miniszter.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy hazánk nagy lehetőségként tekint a kelet–nyugati munkamegosztásra, az európai versenyképesség javításának egyetlen módjaként. Tudatta, hogy a kiszámítható gazdasági növekedés alapja évtizedeken át a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációja volt, azonban ez mára megszűnt, az európai–orosz kötelékek az ukrajnai háború következtében felbomlottak.

– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a felek közötti éves kereskedelem értéke 865 milliárd euró.

Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.

Kiért arra is, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar megújulásához a nyugati gyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra, márpedig ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, különösképpen a kínai vállalatoktól. A Kínát Európával összekötő „Középső folyosóról” szólva közölte, hogy az új útvonalak kiépítése kölcsönös érdek, enélkül nem lát növekedési potenciált az európai gazdaság számára.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövője attól függ, hogy Európa készen áll-e a visszatérésre a racionalitáshoz és a józan észhez. Közölte, hogy Európának van egyféle késztetése, hogy kioktasson, ítélkezzen, és megmondja másoknak, hogyan éljék az életüket, de ennek semmi értelme, hiszen a világ országainak más a kultúrája, így eltérők a politikai rendszerei is.