A forintlakáshitelt felvevő adósok többsége még mindig igyekszik hosszú távra – tíz évre vagy a akár a futamidő végéig – rögzíteni kölcsöne kamatát – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján található statisztikákból.
A jegybank adatai szerint a 2023 első öt hónapjában megkötött új lakáshitel-szerződések összegének több mint harmadát – 34,3 százalékát – végig fix kamattal (tehát több mint tízéves kamatperiódus mellett) helyezték ki a pénzügyi szolgáltatók, míg a tízéves kamatperiódus mellett kihelyezett hitelek aránya elérte a 37,5 százalékot. A májusban még 9,5 százalék környékén járó – ám az utóbbi hónapokban már lassan csökkenő –, éves, átlagos lakáshitelkamat nyomán viszont már növekszik azoknak az adósoknak az aránya is, akik hosszabb távon a kölcsönök árának mérséklődésére számítanak: az éven túli, de legfeljebb ötéves kamatperiódusú hitelek aránya ugyanis 2022 első öt hónapjával összevetve 15,8-ről 27,1 százalékra ugrott a szerződéseken belül.
Mindezek nyomán az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések MNB által kalkulált, átlagos kamatperiódusa még mindig 137,7 hónap (nagyjából 11,5 év) volt májusban.
Az elmúlt év első öt hónapjához mérten persze jelentősen csökkent a tízéves vagy annál hosszabb kamatfixálású hitelek súlya az új szerződéseknél: 2022 májusának végéig a tízéves kamatperiódusú kölcsönök még 35,2, a tíz éven túl fixáltak pedig 48,5 százalékos szeletet hasítottak ki a tortából. Ezeket a számokat viszont jelentősen torzította az NHP Zöld Lakáshitel hatása, hiszen a támogatott konstrukció kihelyezései pont a múlt év első felében érték el tetőpontjukat. A támogatott zöldhitelek pedig jelentősen növelték a tíz éven túli kamatperiódusú kölcsönök súlyát, hiszen végig fix –és legfeljebb évi 2,5 százalékos – kamat mellett voltak igényelhetők.
A tízéves vagy annál hosszabb kamatperiódusú hitelek változatlan dominanciája részben arra utal, hogy
a lakáshitel felvételében gondolkodó háztartásoknál a kiszámíthatóság változatlanul nagyon fontos szempont, vagyis minél hosszabb időre szeretnék rögzíteni a kölcsönük árazási feltételeit.
Legalább ekkora szerepe lehet viszont a hosszabb kamatperiódusú kölcsönök nagy súlyában
a banki kínálat összetételének is, vagyis annak, hogy a hitelintézetek maguk is e konstrukciók felé igyekeznek terelni az ügyfeleket.
Ez tetten érhető az MNB által kalkulált átlagos kamatlábak alakulásában is: miközben idén májusban az 1 és 5 év közötti kamatfixálású lakáskölcsönöknél közelítette a 13 százalékot a kimutatott átlagkamat, az 5 és 10 év közötti fixálásnál már csak 8,14, a tíz éven túlinál pedig 8,79 százalékot ért el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.