Januártól új időszámítás kezdődik az állami beruházásoknál, és ez mindenkit érinteni fog

Csaknem egyéves munka ért révbe kedden a parlamentben az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat elfogadásával, amely új alapokra helyezi az állami beruházásokat és vele együtt lényegében a teljes magyar építőipart.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előkészítése során sem rejtette véka alá, hogy céljuk egy patrióta törvény kidolgozása, amely helyzetbe hozza a hazai építőipari cégeket a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. A kormány törekvése ugyanis, hogy

De az új törvény megalkotásánál az is szempont volt, hogy a költségvetéshez igazítsák a fejlesztéseket, és a „ kevesebből többet és jobbat” elv előtérbe helyezésével megakadályozzák a felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások megvalósulását. A kormány célja ezenkívül az is, hogy életminőségben és épített környezetben is felzárkózzunk Nyugat-Európához, amihez az építőipar színvonalának emelésére van szükség.

A jogszabályba egyébként 25 hazai szervezet 900 javaslatát építették be, ezenfelül nemzetközi benchmarkkutatást is végeztek, megvizsgálták az Európai Unió tagállamainak beruházási szabályozását vagy például a német vasúttársaság közbeszerzési gyakorlatát.

Összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb változások:

Állami beruházási keretprogram 2035

Lényeges változás, hogy a kormány a jövőben új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram lesz az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól.

Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács

A jogszabály szerint létrejön egy új fórum is, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, egy javaslattevő és véleményező szakmai szervezet, munkájában húsz szakmai szervezet vesz részt, döntéseit pedig négyötödös többséggel hozza. A tanács javaslatai alapján hozza meg döntését a miniszter, és ennek alapján adják ki a törvény végrehajtási jogszabályait. 

Kiviteli terv nélkül nincs építés, a nyertes ajánlat nyilvános

A jövőben a korábbinál jóval hangsúlyosabb lesz az egyes projektek előkészítése, ennek egyik mérföldköve, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott tételes költségvetést, az ajánlatkérőnek nyilvánosságra kell hoznia.

Egy ajánlat nem ajánlat

A közbeszerzések továbbra is nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy ha a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor

De akkor sincs eredmény, ha a beérkezett érvényes ajánlatok nem férnek bele az árba.

Műszaki ellenőrzés, tervellenőrzés, BIM

A műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt, és a tervellenőrrel együtt a tervezéstől a kivitelezés lezárásig rendelkezésre kell állnia. Az állami építési beruházások a BIM-alapú műszaki építményinformációs modell megvalósítási rendszerére épülnek.

Tervezők és kivitelezők értékelése

Ennek során az építtető értékeli a tervezőt és kivitelezőt ötfokozatú skála alkalmazásával a beruházások megvalósítása után, s az értékeléseket a jövőben a kiválasztásban fel lehet használni.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok

A törvény részletesen meghatározza az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Az előkészítésében és megvalósításában részt vevők – a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek kivételével – egymástól függetlenek, egymással sem munkavégzésre irányuló, sem egyéb, a feladataik részrehajlásmentes elvégzését érintő vagy befolyásoló jogviszonyban, sem közös tulajdonosi, sem kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állhatnak. A beruházások kapcsán az összeférhetetlenséget a minisztérium mintavételi eljárás alapján és bejelentésre is ellenőrizni fogja.