A mezőgazdaság rángathatta ki a recesszióból a magyar gazdaságot
„Az egyik szemünk sír majd, a másik pedig nevethet, mindenki talál majd kedvére való statisztikát a saját narratívájához, legyen az ember akár optimista, akár pesszimista” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második negyedéves GDP-adatokat, ez alkalomból kérdeztük az elemzőket, hogy mire számítanak.
Az első negyedévben még mindig technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, 2022 júniusa óta ugyanis már a harmadik egymást követő negyedévben is visszaesett a kibocsátás negyedéves bázison, miközben az éves alapú növekedés 2021 első negyedéve után fordult ismét negatívba (mínusz 0,9 százalék).
A VG elemzői konszenzusa szerint az idei második negyedévben a tavalyi magas bázis miatt éves alapon visszaesett ugyan a GDP 1,3 százalékkal, de az előző három hónaphoz képest már 0,4 százalékkal bővülni tudott, tehát véget érhetett a technikai értelemben vett recesszió.
Bár a KSH szeptember 1-jén közli a részletes adatokat is, Virovácz Péter szerint már most nagyjából sejthető, hogy a technikai recesszió végét egyértelműen a mezőgazdaság teljesítményének köszönhetjük. Az időjárás rendkívül kegyes volt eddig, vélhetően nagymértékű negyedéves bázisú növekedést láthatunk majd.
Ennél is nagyobb lehet az agrárium éves bázisú növekedéshez való hozzájárulása: a tavalyi rendkívül gyenge év után egy ilyen szerencsés évkezdet akár soha nem látott mértékű pozitív hozzájárulást generálhat az év per év GDP-növekedés tekintetében
– mondta a szakértő, aki szerint ezzel szemben az érme másik oldalán ott áll majd a belső kereslet összeesése miatt tovább zsugorodó építőipari és ipari teljesítmény, miközben a szolgáltató szektor enyhe pozitívra várt növekedése csak kisebb szépségtapasz.
De hiába a meglehetősen erős visszapattanás 2023 második negyedévében, hiszen a tavaly évi bázis rendkívül magas lesz. 2022 első felében ugyanis a rendkívüli kormányzati transzferek nagymértékben fűtötték a gazdaságot, főleg a belső kereslet oldalán. Ebben a tekintetben tehát az optimizmussal szemben a pesszimizmust a továbbra is év per év bázison zsugorodást mutató GDP jelenti majd – tette hozzá.
A nettó export segítette a növekedést
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a második negyedéves adatokban éves alapon biztosan visszaesést látunk, a nagy kérdés azonban a negyedéves volumenváltozás, itt a változás előjelét is nehéz megjósolni. A becslés szerinte már csak azért sem könnyű, mert az egyes ágazatok nagyon eltérő teljesítményt mutathattak az előző negyedévhez képest. Míg az ipar és az építőipar teljesítménye is visszaesett, addig a szolgáltatásoknál kisebb növekedést várható, bár megjegyezte, a szektor súlya miatt ez az, ami legnagyobb mértékben meghatározza a GDP-t, és amiről egyébként a legkevesebb információnk van.
Éves alapon már könnyebb előrejelzést adni, termelési oldalról a mezőgazdaság kivételével minden ágban csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben az építőiparban. Felhasználási oldalról mérséklődött a fogyasztás a reálkeresetek esése miatt, viszont itt azt sem szabad elfelejteni, hogy a bázisidőszaki adat nagyon magas volt a kormányzati transzferek miatt.
A magas kamatkörnyezet, az uniós források visszatartása és a kormányzati, illetve önkormányzati beruházások forráshiány miatt elhalasztása a beruházásokat éves alapon jelentősen visszafogta. A nettó export várakozásaink szerint pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez: az export bővülni tudott, míg az import az alacsony belső kereslet miatt csökkent – magyarázta a szakember.
Fokozatosan helyreállhat a fogyasztás a csökkenő inflációval
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt emelte ki, hogy noha az idei második negyedév gyengén indult, azonban az év második felében az energiaárak meredek visszaesésével párhuzamosan már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt.
A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat
– taglalta a szakember, hozzátéve, hogy a beruházásokat a magas kamatok és az állami, valamint az uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt. Az idei évi kilátásokat az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat. Mindazonáltal a mezőgazdaság vártnál lényegesen jobb teljesítménye és a csapadékosabb időjárás miatt továbbra is kedvező kilátásai miatt megerősítjük az idei 1 százalékos növekedési prognózisunkat – tette hozzá Suppan Gergely.
Virovácz szerint is a mezőgazdaság lesz idén a mérleg nyelve, ez dönti el azt is, hogy a stagnáláshoz vagy épp az 1,5 százalékos növekedéshez leszünk-e közelebb. Jelenleg az ING alapforgatókönyve inkább az előbbit valószínűsíti, vagyis hogy valahol 0,0–0,5 százalék között lehet a gazdaság idei növekedése. Jövőre már 3 százalék feletti növekedéssel számol, ám ez sokban múlik majd azon, hogy milyen dinamikusan tud helyreállni a belső kereslet a vásárlóerő újbóli növekedésének következtében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.