„Nagyon nagy szerencse kellene ahhoz, hogy idén megérkezzenek az uniós források” – mondta a Bruttó legújabb adásában Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, akivel az uniós vitákról, a magyar cégek helyzetéről és az Orbán-kormány felzárkózási terveiről beszélgettünk.
A szakember, aki tavaly szeptemberben még bizakodó volt abban, hogy elkerülhetjük az uniósforrás-vesztést, mára úgy látja, nagyon kicsi az esélye, hogy a teljes keretet megkapjuk. Lesznek olyan kérdések amelyekből Brüsszel, és lesznek olyanok is, amelyekből a magyar kormány nem fog engedni, így végeredményben a teljes keret 90 százalékához férhet majd hozzá Magyarország.
Úgy véli, hogy az év végéig több részmegállapodás jöhet létre az Európai Bizottság és a kabinet között, és 2024 közepén nyílhatnak meg az uniós pénzcsapok.
Essősy szerint nem is sürgeti az idő a kormányt. Most, amikor az infláció letörése a legfontosabb, nem feltétlenül probléma, hogy később érkeznek meg a források. A fejlesztési intézményrendszer mindenesetre nem marad munka nélkül, ugyanis idén le kell zárni az előző hétéves költségvetés pályázatait, december végéig az összes pénzzel el kell számolni. Igencsak pórul járhatnak azok a nyertesek, akik a határidőt és a követelményeket nem tudják teljesíteni, mivel az állam visszakérheti az előlegként kifizetett összeget.
Szerinte messze vagyunk még attól, hogy átálljon a magyar gazdaság az uniós források nélküli létre, amiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában. Ha már uniós tagok vagyunk – aminek egyébként számos előnyét élvezzük –, élnünk kell ezekkel a pénzekkel. Hangsúlyozta, a magyar kkv-knak is fel kell venniük a versenyt a multikkal, amelyekkel szimbiózisban élnek, ehhez viszont olyan támogatásokra van szükség, amelyek egyszerre erősítik a humán erőforrást és a hatékonyságot.
Hatékonyságban, szervezettségben kellene javulnunk
– válaszolta arra a kérdésre, hogy miben kellene fejlődniük a magyaroknak, példaként említette, hogy míg Magyarországon egy gyárban százan dolgoznak, addig Ausztriában egy ugyanakkora volument ugyanolyan technológiával előállító üzemben harmincan, két-háromszoros bérért. Bár szerinte ebben is van fejlődés, de a következő időszakban már nem minél több munkaerőt kellene bevonni, hanem a hatékonyságot javítani. A Mapi elnöke Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében 2030-ra kitűzött, 85-90 százalékos magyar fejlettségi szintről azt mondta, nem lehetetlen elérni, de nagyon nehéz lesz, főleg uniós források nélkül. Mindenesetre szerinte Ausztriát nem fogjuk utolérni, hiszen „ők is fejlődnek, mi is fejlődünk”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.