késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hónapok óta erre vártunk: érezhetően csökken az infláció Magyarországon
A várakozásoknak megfelelően beindult az infláció csökkenése a nyár közepén. Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel. Tehát közel egy év után ismét 20 százalék alatt van az infláció Magyarországon.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa 17,7 százalékos drágulást jósolt, tehát nem okozott meglepetést a mai adat, bár a havi bázisú infláció (0,3 százalék) magasabb a lett vártnál (0,1 százalék).
Ennél lényegesebb, hogy a maginflációs mutató megerősíti, hogy erőteljesen lassul az árnyomás a gazdaságban, júniushoz képest 0,2 százalékos volt itt a növekedés, ami 2021 szeptembere, közel két év óta a legalacsonyabb érték.
Összehasonlításképp: tavaly júliusban ugyanez 3 százalékkal növekedett.
Az árfigyelő adatbázis július elsejei elindítása, úgy tűnik, megtette a hatását: az élelmiszerárak júniusban mért 29,3 százalékos növekedése után júliusban már csak 23,1 százalékkal emelkedtek, miután havi bázison az élelmiszerek 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és a kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára éves bázison 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5), a kávéé (28,8), a kenyéré (26,7), a péksüteményeké (25,4), a vajé és a vajkrémé (24,2). A termékcsoporton belül a liszt (2,4) és az étolaj (1,5) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe. A tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.
Októberben meglehet az egy számjegyű infláció
A mai adat alapján nagyon jó esély van arra, hogy a dezinfláció gyorsulásának köszönhetően akár már októberben egy számjegyű legyen a fogyasztói árak emelkedésének üteme, azaz havi szinten 2-3 százalékponttal csökkenjen az infláció. Amellett, hogy régiós adatokban meglévő különbség is eltűnhet az őszi hónapokra, ennél fontosabb, hogy közel egy év után ismét emelkedhetnek a reálbérek. A mostani várakozások szerint augusztusban már 15 százalék körül lehet a pénzromlás mértéke, ami már alacsonyabb a bérdinamikánál.
Nagy Márton: brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések, a kormány már októberre egy számjegyűre csökkentheti a szankciós inflációt
Ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat
– írta közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal által júliusban elindított online árfigyelőt már közel 1 millióan használták, a platform által generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 termékkategóriában csökkentek az árak átlagosan közel 8 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak csökkenésének júliusban 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpontos élelmiszer-inflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.
A tárcavezető szerint az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a multikat. A legkedvezőbb árakat nézve a hatósági árhoz képest a liszt ára 52 százalékkal, a napraforgó-étolaj ára 40 százalékkal, a tojás ára 38 százalékkal, a burgonya ára 27 százalékkal lett alacsonyabb.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi az inflációs folyamatok alakulását, és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A Gazdasági Versenyhivatal ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy megelőzze az árspekulációt.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az inflációt a porba kell taposni, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció. Nagy Márton kiemelte, hogy az adatok alapján a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően már 2023 októberében, azaz már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.