BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Jövőre kárpótolhatják a munkavállalókat az idei reálbérveszteségükért

Érdemi kompenzációra lesz szükség jövőre, ha a vártnál magasabb infláció miatt idén nem kerül sor évközi minimálbér-emelésre – mondta a Bruttó legújabb adásában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Augusztus 30-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében újra napirendre kerül a minimálbér kérdése.

Jogos és indokolt elvárás minden munkavállaló és szakszervezet részéről, hogy ha a reálbérek nem is, legalább a reáljövedelmek emelkedjenek idén mondta a Világgazdaság Bruttó című makrogazdasági podcastsorozatában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akivel a hamarosan elinduló minimálbér-tárgyalások apropóján beszélgettünk. 

DOSZPOLYNÉ MÉSZÁROS Melinda
Fotó: Kovács Tamás

A munkavállalói oldal képviselője bizakodó abban a tekintetben, hogy a béren kívüli juttatások emelésével ha minimálisan is, de jobb helyzetbe tudják hozni a munkavállalókat. Ezt a célt szolgálta a SZÉP-kártyán lévő keretösszeg 450 ezer forintról 650 ezer forintra emelése.

Augusztus elsejével már az alapvető élelmiszerek vásárlására is fordítható a SZÉP-kártya, ami a szakszervezeti vezető szerint az alacsonyabb és átlag alatti jövedelmű munkavállalók esetében egy nagyon fontos kiegészítő elem.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bérek vonatkozásában, ami egy szűkebb kör, „komoly problémáik vannak 2023-ban”, a keresetek ugyanis nem tudták lekövetni az inflációt, sem az átlagfizetések, sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum esetében. 

Már akkor tudtuk, hogy kiszámíthatatlan pályán van az infláció. Az inflációs várakozások még biztatóbbak voltak, de pár hónap elteltével 16,5–18,5 százalék közötti éves átlagos értékek körvonalazódtak

emlékezett vissza a 2023-as bérmegállapodás körülményeire, hozzátéve: annak ellenére, hogy a következő hónapokban az infláció számottevően csökken, az éves átlagos mérték nagyjából az említett sávban alakulhat. Ez viszont azt jelenti, hogy ha nem kerül sor a két kötelező bérelem vonatkozásában korrekcióra, reálbércsökkenéssel kell számolni.

Mészáros Melinda egy esetleges évközi emelésnek az esélyét ugyanakkorának látja, mint ha végül a jövő évi bértárgyalások során veszik figyelembe, és akkor próbálják kompenzálni a 2023-as veszteséget. 

Hangsúlyozta, ha ez utóbbi valóban érdemi kompenzáció lesz, akkor el tudják fogadni, a lényeg, hogy reálpozíciójukból ne veszítsenek a munkavállalók.

Viszont ezzel az a gond, hogy ha 2024. január elsejével történik, akkor 2023-ra nem fog bázist képezni, tehát olyan mértékűvé kell tenni a 2024-es bérmegállapodást, hogy kompenzálni tudja ezt a fajta báziscsökkenést is.

Elértük a teljes foglalkoztatottságot, szükség van a külföldi vendégmunkásokra

Mészáros Melinda szerint viszont kifejezetten jól állta a sarat a munkaerőpiac az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően ma már lényegében elértük vagy súroljuk a teljes foglalkoztatottságot. Szerinte ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a vállalkozások munkaerőigényét, további intézkedésekre lesz szükség, erről szól a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó novemberben életbe lépő új jogszabály is, a szakszervezetek egyébként számos érdemi javaslatot is megfogalmaztak ennek a korrekciójára. 

Ha őszintén beszélünk, akkor Magyarországon is vannak olyan munkakörök, ahol nem szívesen helyezkednek el a magyar munkavállalók

– mondta a szakszervezeti vezető. Mint hozzátette, sok munkáltató már nem is tudná másképp kiadni a műszakokat, tehát vendégmunkások nélkül akár veszélybe is kerülhet a magyar munkavállalók foglalkoztatása.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.