A jegybank már tudni véli, mekkora lesz idén a költségvetés hiánya
Közzétette a szeptemberi inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek sarokszámait már kedden, a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után ismertette Virág Barnabás alelnök.
Az inflációs jelentések közül talán a legfontosabb a szeptemberi, a jegybank ekkor a harmadik negyedéves adatok birtokában tud előrejelzést adni a gazdasági folyamatokról, és ezek alapján dönt többek között a nyugdíjkorrekció mértékéről is a kabinet.
Épp ezért érdekes fejlemény, hogy az MNB szerint az idei egész éves költségvetési hiány a törvényben rögzített 3,9 százalék helyett 5,2 százalék lesz, a GDP-arányos államadósság ugyanakkor szerintük még így is 70 százalék közelébe süllyed az év közepén mért 75 százalékról.
Azt már korábban lehetett tudni, hogy a költségvetés pénzforgalmi hiánya augusztus végére elérte a 3299 milliárd forintot, ami az előirányzat 97 százaléka, és az ÁKK frissített finanszírozási tervében szereplő mintegy 4100 milliárd forintos pénzforgalmi hiány 80 százaléka. A jegybank által publikált előzetes pénzügyi számla adatok alapján az első féléves eredményszemléletű hiány a féléves GDP 7,3 százaléka volt.
Bár a 2024-es deficitcélon nem változtattak, azt azonban jelzik, hogy a következő évek bázisát képező idei makrogazdasági folyamatok és a költségvetési adatok alapján a 2024–2025-ös hiánycélok elérését szintén kockázatok övezik. Így 2025-ben a hiány költségvetési célnak megfelelő 1,9 százalékos szintre történő mérséklődéséhez a GDP-arányában közel 2 százalékos elsődleges többlet lehet szükséges.
Magasabb infláció, alacsonyabb növekedés
A jegybank szerint az inflációban tapasztalható átárazások már megfelelnek a historikus átlagnak, augusztusban pedig hosszú idő után már a maginflációban is hasonló átárazás volt megfigyelhető. A dezinfláció az iparcikkek mellett a piaci szolgáltatásokban is megindult. A jövő évre várt inflációs pálya a magasabb üzemanyagárak áthúzódó hatásához köthetően enyhén feljebb tolódott a júniusi prognózishoz képest.
A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A hazai GDP volumenindexe 2023-ban (–0,5)–0,5 százalék közötti tartományban várható az Inflációs jelentés előrejelzése szerint. 2024–2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye.
2023-ban az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása állnak. Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését eredményezik.
A nettó export pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja.
Jelentősen javul a magyar gazdaság egyensúlya
A folyó fizetési mérleg hiánya a külkereskedelmi egyenleg javulásával összefüggésben 2023-ban a GDP 1 százaléka alá csökken, majd 2024-től többletbe fordul. Az idei évben a külkereskedelmi egyenleg javulása egyrészt az import oldalon az energiaszámla csökkenéséhez és a belső kereslet lassulásához kötődik, miközben az export is élénk marad.
A világgazdasági környezet normalizálódása, valamint a termelőre forduló beruházások 2024 után a külső egyensúlyi pozíciónk további javulásának irányába hatnak. A szektorok finanszírozási folyamatai szerint a magánszektor nettó pozíciója – elsősorban a lassuló belső kereslettel összefüggésben – többletbe fordul. Ezzel párhuzamosan folytatódik az állam finanszírozási igényének lassú csökkenése.
Hitelezés
2023 második negyedévében egyetlen vállalatméret kategóriában és az üzleti célú ingatlanhitelek tekintetében sem változtak érdemben a vállalati hitelezési feltételek, és előretekintve se várható jelentős elmozdulás a hitelezési
sztenderdekben. A második negyedévben a bankok szűk köre jelezte a kereslet élénkülését a vállalati hitelpiacon.
A bankok hitelezési képessége továbbra is magas szinten áll, mind a tőke, mind a likviditási helyzet szempontjából
– állapítja meg a jelentés. A bankok a lakáshitelek esetében a kereslet csökkenését, míg a fogyasztási hitelek esetében a kereslet növekedését jelezték a második negyedévben, előretekintve pedig mindkét alpiacon a kereslet növekedését valószínűsítik. Az újonnan szerződött vállalati forinthitelek átlagos finanszírozási költsége, és az újonnan kötött, hosszú távra rögzített kamatozású lakáshitelek átlagos hitelköltsége kismértékben mérséklődött a vizsgált időszakban.
A második negyedévben a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken.
A hosszú távra rögzített kamatozású lakáshitelek átlagos kamatlába csökkent a negyedév során. A 2023 második negyedévében megkötött lakáscélú hitelszerződések átlagos THM-szintje az 1‒5 évre kamatfixált hitelek (jelentős részben a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez kötődő kamattámogatott hitelek) esetében 102 bázisponttal mérséklődve 14,2 százalékot tett ki, míg az 5 évnél hosszabb futamidőre kamatfixált hitelek esetében 76 bázispontos mérséklődés után az átlagos hitelköltség 9,2 százalékot ért el 2023 júniusban.
Hazai pénzügyi folyamatok
A fejlett és feltörekvő pénz- és tőkepiaci hangulat az elmúlt negyedév során összességében romlott. Június végétől a szigorú kamatkörnyezet hosszabb távú fennmaradása turbulenciát gerjesztett a piacokon, majd a Kínából beérkező makrogazdasági hírek, valamint a volatilis nyersanyagárak hatására romlott a globális befektetői hangulat, és így a kockázatvállalási kedv.
Augusztus elején az Egyesült Államok adóbesorolásának leminősítése szintén negatívan hatott a pénzpiacokra, ami a piaci volatilitás növekedését is magával vonta.
A fejlett piaci hozamok emelkedése ellenére a hazai bankközi és rövid állampapírhozamok érdemben csökkentek, amit a dezinflációs környezet, valamint a monetáris politika normalizációjának megkezdése is támogatott. A recessziós félelmek és a geopolitikai kockázatok felerősödésével, illetve a költségvetési hiány fenntarthatóságával kapcsolatos vélemények és az EU-s források körül kialakult bizonytalansággal párhuzamosan a forint az időszak során leértékelődött az euróval szemben. Összességében a forint 2,5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ami elmaradt a cseh korona 3,2 és lengyel zloty 4,6 százalékos leértékelődésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.