A rezsivédelem és az uniós források visszatartása dobta meg az államháztartási hiányt

Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutattak – derül ki a Pénzügyminisztériumnak az államháztartás központi alrendszere 2023. augusztus végi helyzetéről szóló jelentéséből.

Eszerint az év első nyolc hónapjában a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 1085,1 milliárd forintot fordított a kormány a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára. Ezzel szemben 2022. augusztus végéig csak a távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatban volt szükséges 7,5 milliárd forint kifizetésre. 

Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 440,5 milliárd forintot fordítottak augusztus végéig. Ez 85,3 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első nyolc hónapjában folyósított forrásokat.

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. Augusztus végéig az uniós kiadások 1813,8 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1040,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3859,0 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1512,1 milliárd forintot fordítottunk augusztus végéig.

Mindeközben a központi alrendszer augusztus végi 23 040,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 3857,5 milliárd forinttal, 20,1 százalékkal magasabb összegben alakultak.

Társasági adó jogcímen a 2023. év első nyolc hónapjában 749,3 milliárd forint realizálódott, ami az előző év azonos időszakának egyenlegét 207,3 milliárd forinttal haladta meg. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron a 2023. év első nyolc hónapjában 152,9 milliárd forint teljesült, ami az előző év azonos időszakának egyenlegét 111,4 milliárd forinttal haladja meg.

A kisadózók tételes adójából 2023 első nyolc hónapjában a költségvetésnek 47,8 milliárd forint bevétele keletkezett, ez 95,8 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kisvállalati adóból származó bevétel a 2023. év első nyolc hónapjában 134,7 milliárd forint volt, ami 29,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi egyenlegnél.

A bányajáradék-bevétel az év első nyolc hónapjában 185,9 milliárd forint volt, ami 80,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi azonos időszakénál. Ennek oka a kitermelési kötelezettség előírása, a Brent kőolajár, a holland tőzsdei (TTF) gázár és a devizaárfolyam változása, valamint a bányajáradék számítási módjának módosítása.

Az egyéb központosított bevételekből augusztus végéig összesen 381,6 milliárd forint bevétel teljesült, ez a törvényi előirányzat 67,4 százalékának felel meg. Ezen belül kiemelendő az elektronikus útdíj 189,3 milliárd forintot kitevő összege.

Az energiaágazat befizetései jogcímen a 2023. év első nyolc hónapjában 307,9 milliárd forint pénzforgalom teljesült, ami az előző év egyenlegét 244,0 milliárd forinttal haladta meg. A bázisévhez viszonyítva az eltérést az ezen a jogcímen fizetendő adónemek adószabályainak változása és az extraprofitadók teljesülése okozza. 

Kiskereskedelmi adó jogcímen az év első nyolc hónapjában 115,6 milliárd forint bevétel teljesült, ami az előző év azonos időszakának egyenlegénél 69,5 milliárd forinttal több. Gyógyszergyártói adó jogcímen a 2023. év első nyolc hónapjában 43,6 milliárd forint pénzforgalom teljesült. Az adó 2023. évben került bevezetésre, mérlegsora 2022. évben nem volt. A rehabilitációs hozzájárulásból származó bevétel az év első nyolc hónapjában 119,2 milliárd forint volt, 20,8 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka a minimálbérnek, így az adó mértékének az emelkedése, illetve a létszám bővülése. 

A jövedéki adóból származó bevétel az év első nyolc hónapjában 885,6 milliárd forintot tett ki, ami 70,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első nyolc hónapjában 2629,8 milliárd forint volt, ami 1009,8 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka a bértömeg növekedése és a családi visszatérítés miatti alacsony bázis.