Az ársapka vészesen torzítja a piacot, a Richternek pedig küldetése van Oroszországban
Mozgalmas másfél évtizeden van túl a globális és a magyar gazdaság is, amit a magyar nagyvállalatok természetesen másként éltek meg. A Világgazdaság jubileumi konferenciájának első kerekasztal-beszélgetésén azt tárgyalták a résztvevők, hogy 2008-tól napjainkig hogyan alkalmazkodtak a negatív és pozitív környezethez a blue chip-cégek?
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A VG konferenciáját Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása nyitotta, majd a délelőtti programban felszólalt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, odaszúrva az MNB-nek.
A délutáni szakaszban három kerekasztal-beszélgetés szerepel, ezek közül az elsőnek volt résztvevője a Mol, a Richter és a Telekom képviselője: ők tekintették át, mi történt a gazdaságban az elmúlt tizenöt évben Túrós-Bense Levente, Világgazdaság főszerkesztő-helyettesének moderálásával.
„Londonban voltam július elején, és 3-án 143,95 dollár/hordós csúcson volt a Brent ára, és mindenki szuper optimista volt. Aztán az ár hamar az ötödére esett, ami persze jelentős hatást gyakorolt a cégre” – kezdte Sverla Viktor, a Mol Csoportszintű Stratégia és Fenntarthatósági Igazgatója. Elmondta, hogy az olajiparban hozzászoktak a ciklusokhoz, de ilyet ritkán látni, ezért 2008-ban a hatékonyságjavítás lett a fő céljuk és eredményük, a hatékonyságnövelés pedig az egész szektorban jellemző lett.
Nosztalgiával tekintett vissza Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója is, kiemelve, hogy másfél évtizede régiós multinak gondolták magukat, de már tudták, hogy el kell indulni Nyugatra és csökkenteni az oroszfüggőséget.
A maihoz viszonyítva mégis könnyű terep volt: könnyű volt megjelentetni például az árakban az innovációt, ma nagyon nehéz. 2010 óta egyre durvább az árverseny, nagy nyomás alatt kell dolgozunk
– összegzett Beke Zsuzsa.
Mennyivel nőtt a forgalom a Covid idején?
A kormányváltás utáni időkre áttérve Sverla Viktor megjegyezte: ha jól megy a gazdaságnak, akkor jól megy a Molnak is, például több mint négyszáz töltőállomást vásároltak a fellendülés révén, noha a globális gazdaság még nem nyerte vissza a jó formáját.
„A kormányváltás utáni első intézkedések hozták a válságadókat, és távközlési szektor volt ennek az egyik első terepe. Hamarosan még két adónemet vezettek be a szektorban” – sorolta a saját tapasztalatait Kövesi Gabriella, Magyar Telekom Nyrt. szabályzási igazgatója.
A nagy és fajsúlyos világesemények pedig jöttek és jöttek, ezek közül nyilván a koronavírus-járvány számított a legnagyobbnak, amely az élet minden területén nyomot hagyott.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Ebből a szempontból a Telekom már szerencsésebbnek minősült, hiszen a Covid miatt hihetetlen mértékben nőtt a használata:
a járvány első hullámában 30 százalékkal nőt az adathasználat, a hanghívások növekménye pedig mobilon 45, vezetékes telefonon 75 százalékkal.
Sok minden átköltözött a digitális térbe, például az oktatás, és a megváltozott helyzethez a Telekom nemcsak profitorientált, hanem társadalmi felelősségvállalásként bevezetett akciókat is kínált. Kövesi Gabriella megállapította, hogy a Covid jó hagyatéka, hogy nagyot lendített a digitalizáción.
Mi volt a különbség a fehér és kék galléros munkakörök között?
Kitért erre a vonatkozásra a Mol stratégia és fenntarthatósági igazgatója is, kiemelve, hogy ők 2010-ben elkezdték az irányítási rendszer digitalizációját, ami 2020-ra jó állapotba került, és a szükséges alkalmazások rendszere rendelkezésre állt, csak gyakorlatilag rögtön élesben kellett bevetni.
Általában sejtjük, mi következik, ám ekkor senki sem tudhatta. Mindenki járványszakértővé vált, ami nálunk ténylegesen igaz volt, hiszen a legfelső vezetés napi szinten ülésezett és hozott döntéseket. Növelni kellett a lokális felhatalmazást is, és törődnünk azzal, miként tudjuk a legbiztonságosabb munkakörülményeket biztosítani a munkavállalóinknak
– részletezte Sverla Viktor.
Kifejtette, hogy amíg a fehér galléros pozíciókban szamárvezetőt kölcsönöztek az állami egészségügyi szervek iránymutatásai, a kék gallérosoknál a biztonsági szabályok betartása mellett fenn kellett tartani az ellátásbiztonságot is. Emlékeztetett arra is, hogy a legnagyobb visszaesés 2019-hez képest 2020 áprilisában volt: 20 százalékos.
Beke Zsuzsa arra volt büszke, hogy két hét alatt átálltak a megváltozott körülményekhez igazított munkarendre.
Mit követel az EU?
A következő megrázó esemény sem volt azonban messze, hiszen kitört a háború Ukrajnában. Ez a Telekomot mérsékelten érintette, ugyanakkor a Mol és a Richter életébe jócskán beleszólt.
Előbbit leginkább az ársapka sújtotta, amire Sverla Viktor azt mondta, hogy idehaza úgy megugrott a kereslet, hogy leginkább arra kellett figyelni, hogy legyen egyáltalán elég üzemagyag. Meglátása szerint az ilyen árkorlátozások vészesen torzítják a piacot, nem szabad túlhasználni. Kitért azonban a nemzetközi szabályozásra is.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
„Az Európai Unió úgy követeli meg a leválást az orosz kőolajról, hogy ennek finanszírozásában nem kíván részt venni” – fejtegette Sverla Viktor, hozzátéve: a Mol-csoport mindig a diverzifikációban hitt, ezért ruháztak be az adriai kőolajszállításba is.
Befolyásolta az üzletmenetet az orosz–ukrán háború a Richternél is, amely a szankciók dacára sem hagyta el a piacot.
Egyetlen gyógyszercég sem hagyta el Oroszországot, ahol több mint hetven éve vagyunk jelen, és több mint 22 millió ember szed Richter-gyógyszert Oroszországban. Igenis van humanitárius kötelességünk, nem hagyhatjuk el őket!
– jelentette ki Beke Zsuzsa. A nehézségek között említette, hogy nagy a rubelkitettségük: 2022-ben 89 milliárd forintnyi volt az árfolyamhatás, ebből 25 milliárdot tett ki a rubel.
A jövőre kitérve mindhárom nagyvállalat képviselője optimistán nyilatkozott, kitérve a nanoméretű egészségügyi kutatásokra és a zöld átmenetre is, megjegyezve, hogy ezek anyagi vonatkozásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.