Dunaferr-történet: száz nap alatt ígéri az első csodát a Liberty Dunaújváros

Hat fő feladatot emelt ki a dunaújvárosi vasmű új honlapján a Dunaferr eszközeinek új tulajdonosa, az angol-indiai Liberty Steel a következő száz napra maga elé tűzött teendők közül.

Ezek a következők:

• A folyamatok egyszerűsítése a dunaújvárosi gyár és a Liberty csoport szoros együttműködésében.
• A zökkenőmentes átmenet biztosítása.
• Az elvárt teljesítményhez szükséges üzleti tevékenység megértése és a folyamatok átalakítása.
• Az egész szervezetre kiterjedő szinergiák meghatározása és minél erőteljesebb kihasználása.
• A stratégiai tervek kidolgozása, felülvizsgálata és/vagy jóváhagyása.
• Coachszemléletű vezetés kialakítása; meghallgatni és folyamatos kapcsolatban lenni a munkatársakkal és a döntéshozókkal.

Persze a fentiek megvalósítását nem száz napba kell beszorítani, hiszen a Liberty nyilván meg sem akarta volna vásárolni a Dunaferrt, ha nem lett volna határozott elképzelése a dunaújvárosi stratégiájáról és arról, hogy milyen szerepet oszt a vasműre a csoporton belül. Most viszont, miután az uniós illetékesek jóváhagyták a Dunaferr eszközeiből létrehozott két társaság felvásárlását, a Liberty kerítésen belülre került, teljesen beleláthat a folyamatokba, elképzelések helyett konkrét terveket fogalmazhat meg. A fő pontok között szereplő coachszemléletű vállalatvezetés mindenképpen jól hangzik, viszont a szintén olvasható észszerűsítés, egyszerűsítés és a szinergiák feltárása a gazdasági előnyök mellett munkahelyek megszüntetését is sejtetheti. Ilyet azonban a Liberty nem írt, nem is utalt rá. Viszont júniusban Sanjeev Gupta, a csoport ügyvezető elnöke közölte, hogy „a Liberty a Dunaferr felszámolásakor a társaság üzletmenetének folytonossága, a foglalkoztatottak biztonsága és a működés stabilizálása érdekében egy sor lépést javasolt. Ennek eredményeképpen a Dunaferr csapata mostanra (júniusra) megkezdte a vállalat üzemszerű működésének és üzleti helyzetének stabilizálását. Ez magában foglalja a 2. számú kohó újraindítását, a kokszolókemencék működtetését, valamint a fenntartható nyersanyagellátás biztosítását.”

„(…) igyekszik biztosítani az üzem stabil működtetését és a munkavállalók foglalkoztatásának biztonságát a Dunaferr esetében is. Célja, hogy a Dunaferr szakképzett és elkötelezett dolgozói a korábbinál biztonságosabb és hatékonyabb működésű üzemben dolgozhassanak majd, tovább építve a Dunaújvárosban generációk óta virágzó kohászati kultúrát.”

A Liberty Dunaújváros egészen más társaság lesz, mint a Dunaferr   

Cikkünk írásakor Liberty Dunaújváros nevű cég még nem szerepelt a Cégközlöny online változatában, ahogyan Liberty Steel Hungary sem. Az új név hivatalos megjelenésére vélhetőleg csak néhány napot kell várni. Fontosabb, hogy a száznapos terv megvalósításán felül két nagy horderejű dunaújvárosi változáson dolgozik a Liberty. Az egyik az elektromos ívkemence telepítéséhez szükséges előkészületek folytatása. Ez a munka sem a nulláról indul, azonban magáról a telepítésről még nincs döntés. A másik „az első lépések megtétele a zöldacéltermelés és a fenntartható jövő felé vezető úton”, ami szorosan összefügg az elektromos ívkemence majdani telepítésével, illetve részben azon keresztül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.

Mi az a zöldacél?

Magának a zöldacélnak nincs általánosan elfogadott definíciója, de lényegében kis szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással járó tevékenységet érteken rajta. Ezt szolgálhatja például a létesítmény zöldhidrogénnel való energiaellátása, jelen esetben pedig az elektroacél-gyártás. Ezzel az eljárással – amelynek az acélhulladék az alapanyaga – a nyersacél tonnájára vetítve 0,4-0,5 tonna szén-dioxid keletkezik, míg a hagyományos technológiával 1,5-2,0 tonna. A Liberty 2030-ra célozta meg a teljes szén-dioxid-mentességet csoportszinten, tehát Dunaújvárosban is. E célból váltana a kínai Cisdi nevű céggel együttműködve a szénalapú acélgyártásról az ívkemencésre (EAF), aminek köszönhetően közel 80 százalékkal csökkenne a vasmű közvetlen szén-dioxid-kibocsátása. Az EAF éves kapacitása 1,2 millió tonna lenne. 

A Liberty Dunaújváros egy olyan csoport tagjává válik, amely a világ tizenkét országában mintegy 30 ezer dolgozót foglalkoztat, több mint 200 ipari helyszínen. Kínát leszámítva a világ nyolcadik legnagyobb acélgyártója, évente például 20 millió tonna acél hengerlésére képes. Tavalyi, csoportszintű árbevétele 13 milliárd dollár volt.