A monetáris tanács jelentős lazításról döntött, amikor 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ez a lépés meghaladta a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, és egyben azt is jelenti, hogy az MNB a korábbi kommunikációjához képest bátrabban lépett. Regős szerint „a kamatcsökkentést tekintve a jegybank elment a falig”. A falat a 12,2 százalékos inflációs ráta jelentette, hiszen az MNB korábban hangsúlyozta, hogy a reálkamatot a pozitív tartományban kívánja tartani – ez végül is a 12,25 százalékos alapkamattal, ha csak minimálisan is, de megvalósul.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tényleges reálkamat ennél nagyobb, hiszen az októberi infláció 10 százalék körül alakulhat, azonban erre még tényadat nincs, ezt még nem lehet összehasonlítani az alapkamattal. Az alapkamat jelentős mérséklésének hírére a forint gyengülni kezdett, egy euró mintegy 2 forinttal került többe a döntés után, mint előtte.
A jegybanki lazítást a lassuló infláció és folyó fizetési mérleg javuló egyenlege valóban lehetővé teszi, azonban a külső környezet alakulása gátat szab neki. A nagy jegybankok jellemzően még nem kezdtek lazítani, sőt, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le, így a csökkenő kamatkülönbözet kockázatot jelent – a hazánk adottságaiból következő kockázati felárat a piac elvárja. Amennyiben a következő két hónapban az alapkamat a mostani ütemben mérséklődik, az év végére 10,75 százalékot érhet el – kérdés, hogy ez a csökkentési ütem fenntartható-e. A kamatok mérséklése a hitelezés beindítása szempontjából fontos: magas kamatok mellett a hitelfelvételi kedv csökken, ami a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen.
Összességében a magasabb infláció és a gyengébb forintárfolyam káros a gazdaságra, míg az élénkebb hitelezés hasznos neki.
– mutatott rá Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Hozzátette: az MNB úgy ítéli meg: továbbra is az óvatos megközelítés indokolt. A megjelent közleményben az MNB jelezte, hogy az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy az alapkamat csökkentésével folytatódjon a monetáris kondíciók normalizálása, ugyanakkor az erősödő külső kockázatok miatt indokolt az óvatos megközelítés fenntartása és a kamatcsökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatása.
A kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében hoz döntést a monetáris tanács. A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, amit a pozitív reálkamat-környezet támogat. Az MNB szerint a harmadik negyedévben megkezdődött a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése. A külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulást mutat, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 augusztusában ismét többlettel zárt. A bázishatás miatt tovább esett az infláció, a szeptemberi 12,2 százalékra. Ez teljes egészében az emelkedő tavalyi bázisnak köszönhető, mivel a rezsicsökkentés tavalyi módosítása szeptembertől került be az árindexbe.
Az Európai Központi Bank ezen a héten, csütörtökön tart ülést, ahol megszakadhat a 15 hónapja tartó kamatemelési ciklus. Összesen 4,5 százalékkal emelték a kamatszintet, az inflációt a 10 százalék feletti tartományból 4 százalék közelébe sikerült visszaszorítani. Az infláció csökkenése és a növekedési kockázatok miatt a döntéshozók többsége a kivárásra szavazhat. Az amerikai jegybank a következő kamatdöntő ülését november 1-jén tartja, melyen szintén kamattartásról határozhatnak. Az állampapírpiaci hozamszint emelkedése önmagában is szigorúbbá tette a monetáris kondíciókat az Egyesült Államokban.
Az euró-forint jegyzése az elmúlt napokban több fontos támaszt is letörve megközelítette a 200 napos mozgóátlagot, mely 380,49-nél húzódik jelenleg, és kiemelt fontosságú támaszt jelent.
A várakozásoknál nagyobb kamatvágás hatására intenzív forintgyengülés indult kedd délután,
az első fontosabb szint 382,50-nél húzódik, melyet át is lépett a jegyzés. Amennyiben tartósan felette marad, a következő ellenállást, az 50 napos mozgóátlagot veheti célba 385,20-nál.
Suppan Gergely, az MBH Elemzési Centruma vezető elemzője elmondta: az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége a nemzetközi hangulat romlása ellenére további javulást mutatott, aminek hatására az ország kockázati megítélése kedvező maradt. Az infláció meredek csökkenése és várható további enyhülése pedig lehetővé az alapkamat 75 bázispontos csökkentését.
A monetáris tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat. Bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. Suppan Gergely elmondta:
A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése mellett az idézett elő, hogy a nagy jegybankok elkötelezettek a magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása mellett.
Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt. A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege.
Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5-18,5 százalékos sávról 17,6-18,1 százalékra közé szűkítette az idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint az olajárak emelkedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5-5,5 százalékról 4-6 százalék közé emelte.
Az idei év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, valamint a hazai gazdaság sérülékenysége, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésének folytatására számít, ami decemberre 11 százalékra mérséklődhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.