EXIM: a támogatott hitelek nélkül kivérzett volna a kkv-szektor

A kormány célja világos: el kell kerülni a recessziót, meg kell védeni a családokat, a munkahelyeket. Ezért elindította minden idők egyik legnagyobb, vállalkozóknak szóló hitelprogramját. Hol tartanak most?

Rendkívüli volt az EXIM Magyarország számára 2023 első fél éve, miután minden idők legnagyobb hitelkihelyezésével zártuk az időszakot, ami megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelent. Csak viszonyításképpen: 2022-ben az egész év során folyósítottunk több mint 560 milliárd forintot, és már azt is történelmi rekordként értékeltük. 

Az Eximbank történetében egyedülállóan dinamikus növekedés stabil pénzügyi háttér mellett tudott végbemenni. Június végén a bank mérlegfőösszege meghaladta a 3100 milliárd forintot, ami több mint 80 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért értéket. 

Emellett stabil likviditási helyzet és egészséges szintű tőkemegfelelés biztosította az üzleti aktivitásunkhoz szükséges pénzügyi hátteret. Az EXIM Magyarország piaci részesedése a vállalati hitelezésben is rekordot döntött: a refinanszírozási tevékenységének köszönhetően a 2022. év végi 9,5 százalékos részesedéshez képest jelentősen növekedett, 2023. június végén 11,5 százalékot ért el, ezzel a vállalati hitelezés még inkább meghatározó szereplőjévé vált a bank. Az idei teljesítmény sikere egyrészt az EXIM Magyarország kollégái megfeszített munkájának az eredménye, másrészt annak, hogy hatalmas volt a kereslet a Baross-program termékei iránt.

Mekkora hányadát adták az idei grandiózus mennyiségű hitelnek a Baross-program konstrukcióihoz kapcsolódó összegek?

Az első hat hónapban az 1000 milliárd forintnak megközelítőleg a felét. Azóta tovább nőtt ez az összeg, és a nyár folyamán a folyósított mennyiség meghaladta az 500 milliárd forintot, augusztus végén pedig a szerződött mennyiség átlépte a 750 milliárdot.

Ez tényleg figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy az egész Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos keretösszeggel indult februárban. Rögtön akcióba léptek a vállalkozók?

Olyannyira, hogy a kereskedelmi bankoktól és a vállalati szektorból érkező visszajelzésekre a keretösszeget rövidesen plusz 300 milliárddal, összesen 1000 milliárd forintra emelte a kormány. Vagyis a szerződött mennyiség már a teljes keret háromnegyede, és még bőven van idő év végéig. Szemben az év eleji 15-20 százalékos piaci hitelkamatokkal, a Baross-program hiteltermékei a futamidő végéig fix kamat mellett érhetők el alapesetben, forinthitel esetén 6 százalékos, euróhitel esetében 3,5 százalékos szinten.

Emellett az EXIM Magyarország változatlanul részt vesz az export ösztönzésében is?

Alapvetően kettős szerepet látunk el a magyar gazdaság finanszírozásában. Egyfelől exportösztönző, exportfinanszírozó speciális hitelintézet vagyunk, másrészt – és ez a szerepünk meglehetősen felerősödött az elmúlt két évben, a koronavírus-járványt követően – minden eszközünkkel támogatjuk a kormányt az anticiklikus gazdaságpolitika megvalósításában. Amikor a gazdaság nehezebb helyzetben van, akkor az állam különböző intézkedésekkel igyekszik tompítani a negatív gazdasági hatásokat, s ebben mi is részt veszünk.

Most mi áll ez utóbbi tevékenységük hátterében?

Alapvetően a magas inflációs környezet. Nem csak nálunk, szerte a világon. Van, ahol magasabb, van, ahol kevésbé. Magyarország, bár a trend kezd kedvezőbbé válni, sajnos az előbbi csoportba tartozik.

A klasszikus eszköz ilyenkor a kamatemelés, és nemcsak Magyarországon, hanem számtalan más országban is. A jegybank után a kereskedelmi bankok is feljebb srófolták a kamataikat, s mindez olyan hozamkörnyezetet eredményezett, hogy a vállalati hitelezés gyakorlatilag leállt a piacon. A vállalatok 15-20 százalékos kamatszinteken tudtak volna csak felvenni hiteleket, ami gyakorlatilag kitermelhetetlen.

Honnan teremtik elő az EXIM Magyarország számára a Baross-program keretén belül kihelyezhető forrásokat?

Mi, a többi kereskedelmi bankkal szemben, nem gyűjtünk betéteket, így más módon – a pénzpiacokon, tőkepiacokon – kell kihelyezhető forrást szereznünk. Igyekszünk a lehetőségeket kellően szétosztva bevonni a szükséges összegeket. Próbálunk forrásokat bevonni külföldről és belföldről is, például kötvénykibocsátás formájában, valamint hiteleket is felveszünk kereskedelmi bankoktól, befektetési bankoktól is. Ezekből azt látjuk, hogy töretlen a bizalom az EXIM irányába, tehát bíznak a tevékenységünkben a befektetők, hiszen áprilisban háromszoros túljegyzés mellett vontunk be forrást nemzetközi befektetőktől.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az EXIM az eredeti feladatkörén alaposan túlnőtt az elmúlt években?

Olyannyira, hogy egy hozzávetőleg 1000 milliárd forintos mérlegfőösszegű kis, szakosított hitelintézetből, amelynek fő profilja az exportösztönzés és -finanszírozás volt, három-négy év alatt 3000 milliárd forint fölé emelkedett mérlegfőösszegű bankká nőttük ki magunkat. 

Az exportőrök számára is magas a piaci kamatkörnyezet. Az exportfinanszírozás, exportösztönzés milyen súllyal szerepel ma a tevékenységeik között? 

Számukra ma is megengedett a devizahitelezés, ezzel esetükben kiesik az árfolyamkockázat. Ám a forrásszerzés nekik is drága, így természetesen őket is segítjük, és megmaradtak a régi szolgáltatásaink is.

Visszatérve a Baross-programhoz: mely vállalkozói csoportok vettek fel leginkább, s milyen típusú támogatott hiteleket az elmúlt hónapok során?

A kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektort kiemelten szeretnénk támogatni, a kedvezményes hitelekhez jutott ügyfeleink mintegy kétharmad része e körbe tartozik, míg a másik egyharmadot a nagyobb vállalatok adják. A hitelek célja szempontjából egyelőre 90 százalék fölött van a forgóeszköz-finanszírozásra felvett összegek aránya, miközben fokozatosan indulnak be a beruházási hitelek. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy akkora a hitelínség, hogy 

Mely szektorból, szektorokból kerülnek ki a tipikus forgóeszközhitelért folyamodó kkv-k?

Első helyen a feldolgozóipar, és rögtön utána a kereskedelem, amelyek amúgy a zászlóshajói az egész magyar gazdaságnak. Ők teremtik a munkahelyeket és tartják fenn a növekedést.

A program kezdete óta változott a támogatott hitelcélok megoszlási aránya?

Igen, és ennek örülünk: a második negyedévtől, nyár elejétől már jobban beindultak a beruházási célú hitelkérelmek és -folyósítások is. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozók elkezdtek újra hosszabb távon tervezni, hiszen a hosszabb lejáratú kölcsönökhöz már erre van szükség. 

Igyekszünk, hogy ne mi legyünk a szűk keresztmetszet, a hitelkérelmeket rövid időn belül elbíráljuk. Természetesen a kereskedelmi bankok gyakorlatától és az ügyféltől is függ a folyamat gyorsasága, de az a célunk, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen.

Amikor meghirdették a Baross-programot, jelezték, hogy az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz kiemelten kedvező feltételeket kínálnak. Mekkora hangsúlyt kap az EXIM-nél a zöldfinanszírozás?

A zöldfinanszírozás éppúgy szívügyünk, mint a kkv-szektor támogatása. A Magyar Nemzeti Banktól már tavaly megkaptuk az engedélyt az e tevékenységünk számára kialakított keretrendszerünkre, s a Baross-programban is benne van egy zöldfinanszírozási ág. Azt gondoljuk, ez a jövő. Ebben minden probléma találkozik: a finanszírozás kérdése, az energiaárak, hogyan növelhetjük – például modern szigeteléssel – az energiahatékonyságot. Miközben az is egy erős globális trend, hogy mára könnyebb lett a zöldügyekre forrásokat szerezni, finanszírozni egy energiatakarékos, környezetvédelmi szempontból fontos beruházást. A Baross-programon belül is megnyílt és elindult egy zöldalprogram, a beruházási hitelek részeként. Bár lassacskán indult, de az biztos, hogy a zöldfinanszírozás jelentősége évről évre növekszik, és egyre fontosabb lesz a gazdaság számára.

Ehhez kapcsolódik az EXIM Magyarország egy közelmúltban tető alá hozott hitelfelvétele is?

Az ING Banktól vettünk fel 300 millió euró értékű, hosszú lejáratú hitelt, amelyre a Világbank csoporthoz tartozó Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) vállalt garanciát. A hitelösszeggel a hazai vállalkozások fenntarthatósági fejlesztéseket célzó hitelfelvételeit finanszírozzuk majd.