Meglepetést okozott az MNB: a vártnál jobban csökkentette az alapkamatot

Három év után először csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknál kissé nagyobb mértékben, 75 bázisponttal 12,25 százalékra mérsékelte az effektív kamatot. Utoljára a koronavírus-járvány idején, 2020 júliusában vágta vissza az alapkamatot, ma egészen hihetetlennek tűnő szintre, 0,6 százalékra. Ugyanakkor a mai döntés azt is jelenti, hogy lassított a kamatcsökkentések eddigi tempóján, ha minimálisan is.

Szeptemberben egyértelmű mérföldkő volt a hazai monetáris politikában, május óta 5 lépésben, havonta 100-100 bázisponttal vágta vissza a tavaly októberi pénzpiaci turbulenciák közepette bevezetett, irányadó rátának számító egynapos betéti eszközt be az MNB, aminek utolsó elemeként a két kamatszint összezárt.

Ugyan Matolcsyék az infláció letörésének eszközeként tekintenek a pozitív reálkamatra, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján nem titkolta, hogy ennek a legkevésbé örül, ugyanis akadályozza a fogyasztás és a növekedés beindulását, egyedi hasonlattal élve azt mondta, hogy a „jegybank küklopszüzemmódban működik”, mivel szerinte csak és kizárólag az inflációra figyel. Hogy valóban így van-e, az majd a délután 15 órakor kezdődő háttérbeszélgetésen kiderül, ahol a szokásos módon Virág Barnabás, az MNB alelnöke ad tájékoztatást a kamatdöntés hátteréről.

Óriási cikcakkok a monetáris politikában

Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklusát, amelyben hatalmas cikcakkok voltak. Az kétségtelen, hogy a többi jegybankhoz képest a magyar jegybank korábban kezdte el a szigorítást – amire Matolcsy György is rendszeresen hivatkozik – , ettől még tény, az inflációs folyamatoknak már a koronavírus-járvány előtt is volt előjele, és vélhetően az sem volt a legszerencsésebb, hogy a kamatemelések alatt is javában vásároltak az állampapírokat. A piac pedig azt sem fogadta túl jól, hogy éppen akkor lassított volna a kamatemelések tempóján 2022 májusban, amikor az az európai energiaválság súlyosbodott az inflációs folyamatok erősödésével párhuzamosan. 

A forintra nehezedő nyomás miatt a jegybanknak lényegében nem maradt más választása, mint a lassítás helyett 2022 júniusában egy agresszív, 185 bázispontos kamatemelés végrehajtása, majd júliusban két lépésben további 300 bázispontos emelés, amivel június 29. és és július 27. között, azaz egyetlen hónap leforgása alatt 5,9 százalékról 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Az akkori helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nyár közepén egy nem kamatdöntő ülésen kellett 200 bázisponttal megemelni a kamatszintet.

Lezárta, majd kinyitotta a kamatemelési ciklust az MNB

Végül szeptemberben 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, mivel ahogy fogalmazott „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál”. Az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk egymást erősítve óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, így az infláció leküzdése mellett a piaci stabilitás megteremtése érdekében kellett újabb eszközöket bevetnie.

A jegybank 18 százalékos kamat mellett egynapos betéti tendereket hirdetett meg, a kamatfolyosó felső szélét az addigi 15,5 százalékról 25 százalékra emelte. A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, hiszen 435 körüli történelmi csúcsról visszafordult az árfolyam, hosszú távon azonban a gazdaság látta kárát az extrém kamatszinteknek. A kiábrándító második negyedéves GDP-adatokban az infláció fogyasztást és ipari termelést visszafogó hatása mellett legalább annyit nyomott a latba a hitelpiac teljes kiszáradása.

Áprilisban jött a fordulat, májusban elkezdődött a normalizációs szakasz

A fordulathoz az infláció februárban megkezdett csökkenésére, illetve a külső egyensúly javulására egyaránt szükség volt. Virág Barnabás április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol a normalizáció kezdeteként 450 bázisponttal szűkült a kamatfolyosó, majd májustól a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát öt lépésben csökkentették, míg végül szeptemberben össze nem zárt az alapkamattal. Ezzel Virág szerint is egy új monetáris szakasz kezdődött el.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan tovább, a reálkamat alakulása mellett a nemzetközi környezet, így a palesztin–izraeli konfliktus is befolyásolja az MNB döntéseit a következő időszakban, ahogy ott van a folyamatosan csökkenő kamatkülönbözet is, amely leginkább nyomást helyezhet a forintra. Mindenesetre az jól látszik, hogy a javuló mutatók, mint a külkerekeskedelmi egyenleg helyreállása, az eltűnő ikerdeficit, és az inflációs nyomás enyhülése egyre kevésbé indokolja a mostani kamatszinteket, tehát legfeljebb a piaci reakcióktól és forint mozgásától tarthat a jegybank.