Az elemző szerint még nem érte el a mélypontot a hazai építőipar

Az idei év első kilenc hónapjában jelentősen visszaesett a hazai lakásépítési kedv, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is bizonyítanak. A hivatal szerint 21 százalékkal kevesebb új lakást adtak át és 43 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában, ami azt jelenti, hogy nagyjából a 2019-es szintre csökkent a piacra kerülő új lakóingatlanok száma.

A kiadott építési engedélyek száma mindenesetre 2016 óta nem volt ilyen alacsony, ami Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint azt jelzi, hogy még nem értük el a mélypontot, a közeljövőben még kevesebb új lakás átadására számíthatunk – derül ki a banki hátterű ingatlanos cég csütörtöki közleményéből.

Bár a visszaesés széles körű, mégis eltérő mértékben érinti a különböző piaci szegmenseket. Például amíg a vállalkozások által épített új lakások száma 22 százalékot esett, addig a magánberuházások keretében készülteké csak 16 százalékkal apadt. Területi alapon azonban ennél jóval nagyobb különbségeket tapasztalhatunk: Észak-Magyarországon 63 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma, de Pest vármegyében a zsugorodás csak 1,6 százalék volt.

A vármegyeszékhelyeken 37, a fővárosban 29 százalék volt a csökkenés, miközben a többi városban és községekben csak 8-9 százalék. Valkó szerint ennek az az oka, hogy a nagyobb városokban túlsúlyban vannak a vállalkozók esetenként igen nagy lakásszámú, és így a statisztikát is akár számottevően befolyásoló projektjei. Azok pedig akkor haladnak, ha eléggé serkentő számukra a piaci kereslet. A szakértő szerint a most is zajló építkezések nincsenek időnyomás alatt, már csak azért sem, mert az 5 százalékos kedvezményes áfa 2028 végéig érvényes, ha 2024 végéig megszerzik a projektjükre a végleges építési engedélyt.

A jövőbeli várakozásokat jelző építési engedélyek tekintetében is nagyok a különbségek, ám itt inkább a magánépítkezések terén nagy a csökkenés. Területi alapon kisebbek a különbségek, a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a kisebb városokban 43, míg a falvakban 49 százalékos visszaesést mértek. A különbségek mögött itt is a nagyobb projektek nagyvárosi dominanciája állhat, hiszen azok jobban állják a válságot, mint a magán-lakásépítők zöme.

Az Eurostat adatai Ausztriában mutatják a legrégebb óta tartó folyamatos visszaesést, ott a kiadott új építési engedélyek száma már 2021 második negyedéve óta csökken. A negatív fordulat később elérte a többi uniós országot is, és 2023 tavaszára már csak hat tagállam maradt, ahol növekszik az építési kedv.

Lettországban (plusz 36 százalék), Görögországban (plusz 26 százalék), Luxemburgban (plusz 18 százalék) és Spanyolország (plusz 17 százalék) nőtt leginkább a kiadott engedélyek száma, míg Finnországban 62, Svédországban 57, Litvániában 43 százalékos zuhanást jeleztek. A hazai 40 százalékos visszaesés alulmúlja az unió 19 százalékos csökkenésről tanúskodó átlagát.

Az Eurostat 2015-höz viszonyított adatai alapján is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egyes országok piacai eléggé hasonló utat követnek: a Covid után mindenhol fellendülés következett, ám az azóta már majdnem mindenütt esésbe fordult.