Elárulták a vállalkozók, miért bólintottak rá a jelentős minimálbér-emelésre
Hogyan értékeli a minimálbér-megállapodást?
Pozitívan értékelem, főleg azért, mert ilyen korán, november közepén sikerült megegyezni. A munkaadói oldal egységes volt a 15 és 10 százalékos emelésben, emellett azt is elfogadtuk, hogy mindez már december 1-jén megtörténjen. A döntés hátteréről annyit érdemes tudni, hogy megvártuk a harmadik negyedéves GDP-adatot, amely meglehetősen kettős volt: egyrészt biztató, hogy véget ért a recesszió, másrészről éves alapon még mindig csökkent a kibocsátás, és ez azt vetíti előre, hogy egész évben recesszióban lesz a gazdaság. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy idén a kkv-szektor is recesszióban lesz. Egy ilyen helyzetből kellett nekünk 10 és 15 százalékos emelést elfogadunk.
Miért mentek bele ebbe a megállapodásba végül?
Elárulhatom, nagy vita előzte meg a tagok körében, hogy előrehoztuk a megállapodást decemberre, emiatt nem is szeretnénk, hogy ez gyakorlatként menjen át köztudatba. Két okból fogadtuk el végül: az egyik, hogy a kormányzat jó előre meghosszabbította a Széchenyi-kártya fedezetét. A mostani kamatválságban nem tudnak felvenni piaci alapú hitelt a kkv-k, a Széchenyi-kártya program pedig egy mentőöv, amely biztosítja a hitelezést a kedvező 5 százalékos kamatozás mellett. Másrészről a kormányzat az energiahatékonyság terén is tett erőfeszítéseket, ez volt a legérzékenyebb kérdés az elmúlt egy évben.
Ez két olyan elem volt, amely miatt az óvatos keresletélénkítésre törekvő gazdaságpolitikának bizalmat kellett szavaznunk.
Miért tartották fontosnak az emelés mértékét?
Szociális szempontból gondoltuk ezt fontosnak, szükségesnek láttuk ugyanis, hogy fennmaradjon a munkavállalók életszínvonala. Hangsúlyozom, ez szolidaritást is kifejez a munkavállalói oldal iránt. Mi azt szeretnénk, hogy az átlagbérek emelésének tekintetében az igazodási pont a várható 2023-as éves infláció legyen. A bérajánlás is azt tartalmazza, hogy minden vállalkozás a teherbíró képessége függvényében törekedjen arra, hogy a várható 2024-es inflációhoz képest valósuljon meg a reálbér-emelkedés.
Megszűnik a garantált bérminimum?
A megállapodás szövege még formálódik, de a garantált bérminimum megszűnését nem tartalmazza. Helyette most azt láttuk jónak, hogy megkezdődjön a bérstruktúra áttekintése, amelytől azt várjuk, hogy erős kötelezettséget vállaljanak a felek, köztük a kormányzat, amely teremtse meg a jogszabályi feltételeket. Ugyanis sem a jogszabályi feltételek, sem a párbeszéd infrastruktúrája nem adott. Ugyanakkor abban bízunk, hogy néhány év alatt eljuthatunk oda, hogy a a teljes bérstruktúrát modernizálni tudjuk.
Milyennek ítéli a jövő évi kilátásokat?
A negyedéves hangulatindex azt mutatta, hogy a második negyedévben csökkent a kkv-k bizalmi indexe, ugyanakkor a harmadik negyedévben összességében stagnálás figyelhető meg.
Úgy látom, óvatos optimizmusnak van tere, a negyedik negyedévben talán elindulhatunk felfelé.
Az inflációval kapcsolatban egy számjegyű inflációt várunk, ehhez az is kell, hogy ne eszkalálódjon a közel-keleti konfliktus. A gazdasági növekedés esetében 3-4 százalék reális lehet jövőre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.