Elemzők a GDP-ről: véget ért a recesszió, 2023 így is elveszett év lesz

Négy negyedéve tartó visszaesés után korrigálta a technikai recessziós trendet a hazai gazdaság – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatait az MBH Bank elemzés, Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében a kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent, míg negyedéves bázison 0,9 százalékkal emelkedett. Tehát egy év után véget ért a recesszió Magyarországon. 

Mint írták, a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem és a tudományos-műszaki tevékenység járult hozzá. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság kedvező teljesítménye, ahogy az az egész évet jellemzi a tavalyi erőteljes aszályos időszakot korrigálva. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta az egészségügyi és a szociális ellátásiszolgáltatások növekedése. 

Uniós átlagot meghaladja a negyedéves növekedés

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője azt emelte ki, hogy a recesszióból nemcsak, hogy sikerült kikerülni, hanem szemmel jól látható módon. Ugyanakkor a negyedéves bővülés ellenére éves alapon a gazdaság teljesítménye még mérséklődött, 0,4 százalékkal.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is az adatközlését követően azt emelte ki, hogy az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A negyedéves alapú adatok szerint az ír (mínusz 1,8 százalék), az osztrák (mínusz 0,6 százalék), a cseh (mínusz 0,3 százalék), az észt (mínusz 0,2 százalék), a portugál (mínusz 0,2 százalék), a német (mínusz 0,1 százalék), a litván (mínusz 0,1 százalék), a francia (plusz 0,1 százalék), a spanyol (plusz 0,3 százalék), a belga (plusz 0,5 százalék) és a lett (plusz 0,6 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.

A belső kereslet még mindig fékezi a növekedést

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyancsak arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy a gazdaság teljesítményét továbbra is a belső kereslet fékezi. A közgazdász úgy vélekedett, hogy a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére visszaigazolódhatott a gazdaság szerkezetéről megfogalmazott elképzelésük. Ez azt jelenti, hogy lényegében az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot, miközben a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.

Javuló kilátások elúszó idei év után

Virovácz úgy látja, az év hátralévő részében tovább javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, a negyedik negyedév még javíthat a 2023-as összképen. A GDP volumene 2023 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal csökkent.

– tette hozzá az elemző, ezért idén 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel számol az ING Bank. Jelezte, hogy tekintettel arra, hogy a negyedik negyedévben is érdemi növekedésre számítanak, az áthúzódó (statisztikai) hatás 2024-ben pozitív lesz. Vagyis már a kedvező évzárás megalapozhatja a 2024. évi gazdasági növekedést. Ráadásul a fogyasztói bizalom fokozatos, lassú helyreállásával párhuzamosan a következő negyedévekben a fogyasztás is lassan kedvező fordulatot vehet az elemző szerint.

„Mindezek azonban kevesek lesznek ahhoz, hogy a jövő év érdemi gazdasági növekedést hozzon. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés – különösen a mostani kifeszített költségvetési helyzetben – kulcsfontosságú lesz. Az ING Bank azzal számol, hogy az idén megszületik a (részleges) megegyezés és a források meginduló lehívása jövőre már lecsapódhat a gazdasági teljesítményben. Ebben az esetben 3-4 százalék körüli GDP-növekedéssel számolunk. Uniós források hiányában azonban kevés lesz a pozitív belső impulzus a magyar gazdaságban, és így már annak is örülhetnénk, ha 1-2 százalék körüli gazdasági növekedést látnánk” – taglalta Virovácz Péter.

Az MBH Bank elemzési centruma egy fokkal optimistább, mint jelezték

Továbbá a jövő év elejétől várhatóan fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat a növekedésnek, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést, ahogy az idei bázishatás is mérsékelt pozitív hatást jelent majd.