késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Idén sokkal több az egyetemista Magyarországon, és kicsivel több az oktató – továbbra is az ELTE vezet
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezeti idén a felsőoktatási intézmények listáját, az összetett képzési rangsor dobogójára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem fért még fel. Utánuk a hagyományos, fővárosi és nagy vidéki egyetemek sorakoznak, továbbá az is változatlan, hogy a hallgatói létszámban és oktatói minőségben is ezen intézmények alkotják az élbolyt. A teljes kutatás egy nagy különbséget mutatott ki az elmúlt időszakhoz képest: jelentősen megnőtt a felvettek száma.
Fotó: Shutterstock
Szokásosan elkészítette a felsőoktatási rangsorát a HVG, amely Diploma 2024 kiadványa rendszerezi és sorba állítja a hazai felsőoktatási intézményeket. Felhívják a figyelmet, hogy sokan jelentkeztek a továbbtanulásra: 2020-hoz képest harmadával, a korábbi évekhez mérten negyedével többen – így természetesen a felvett gólyák száma is jelentősen nőtt.
Csökkent a pontszámátlag
Mindebben szerepet játszott, hogy valamelyest lazább lett a felvételi eljárás, legalábbis „alulról nyitottabb”, hiszen központilag már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár is megszűnt, az ilyen beugró-szinteket az intézmények maguk határozhatták meg.
Persze a kedvelt szakokon ez mit sem számított, mert a bekerüléshez ugyanúgy magas pontszámra volt szükség,
de statisztikailag ettől még igaz, hogy húsz százalékkal, hétezer hallgatóval többet vettek fel idén nappali alap-, illetve osztatlan képzésre. Ezzel párhuzamosan csökkent az átlagpontszám 400-ról 391-re, és a nyelvvizsgával felvettek aránya is 79,6 százalékról 74,9 százalékra – ám utóbbi részadat esetében is megáll, hogy a nagy, tradicionális egyetemek tartották a szintjüket, a sok kisebb intézmény számai vitték lejjebb az átlagot.
Mindez azonban az összesített rangsoron keveset változtatott.
A „hallgatói kiválóság” tekintetében lista elején továbbra is az ELTE áll és mivel az „oktatói kiválóságban” is a harmadik, összesítésben is az élen áll. Az összetett listán a dobogó alatt a Műegyetem és Debrecen következik, majd a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Utóbbira érdemes kitérni, mivel a top tízen belül szélsőségesek az eredményei.
A hallgatóknál a csökkenő nyelvvizsgás és pontszámmutatója miatt éppen nem csúszott ki a tízből, ellenben az oktatóknál első helyezett, mivel az indoklás szerint
a nagy egyetemek közül ott a leginkább kiegyensúlyozott az egyes indikátorokkal mért teljesítménye. Sőt az MTA-doktorok arányát tekintve az első helyre került, valamint a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számában továbbra is a harmadik.
Az oktatói létszám nem tud lépést tartani a hallgatói sokasággal
A felvett diákszám növekedésével nem feltétlenül tud lépést tartani a kiemelkedő szaktudású oktatói kar. E tekintetben a dolgozat az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre, a BME-re és a a Semmelweisre is kitért, amelyek számos tudományos fokozatú oktatót és/vagy MTA-doktort alkalmaznak, de a létszámuk a tíz-húszezres hallgatói létszámmal már nem tud lépést tartani, így képződik a statisztikai hátrány.
Az oktatók számát tárgyalva kiemelték még, hogy a teljes oktatói kör és a tudományos minősítést elért oktatók esetében is 130-140 fő körüli volt a többlet, 14 042-re, illetve 11 090-re nőtt a létszámuk. Viszont úgy összegez a kiadvány, hogy „az oktatói és hallgatói adatokból képzett intézményi összetett rangsor kiegyenlíti az anomáliák legnagyobb részét”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.