Liga Szakszervezetek: szó sem volt a garantált bérminimum megszüntetéséről

Hivatalosan is aláírták a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást, ami 15, illetve 10 százalékos emelést takar. Gondolta volna, hogy végül ennyiben sikerül megállapodni, illetve mi volt az eredeti javaslatuk?

A munkavállalói oldal első eredeti javaslata ez a két számjegyű emelés volt, azzal a feltétellel, hogy ez egy hosszabb távú koncepció első eleme legyen. Azt szerettük volna elérni, hogy a garantált bérminimum esetében lehetőség legyen sokkal szélesebb körű ágazati kollektív szerződések és tarifamegállapodások megkötésére. Emellett azt is kértük, hogy a megállapodás tartalmazzon erre vonatkozó garanciákat, akár jogszabály-módosítások formájában, ami megteremti az előfeltételeit annak, hogy a munkaadói és munkavállalói oldalon legyenek olyan szervezetek, amelyek képesek az ágazati kollektív szerződések megkötésére. Ezekkel a feltételekkel tudtunk elindulni egy középtávú koncepció megalkotása érdekében, ami a két kötelező bérelemet érintené. Ugyanakkor az nem kristályosodott ki, hogy ezt hogyan, milyen formában tudjuk megvalósítani, ez csak a most kezdődő egyeztetéseken fog kialakulni.

Azonban nem került bele a megállapodásba a garantált bérminimum megszüntetése. Csakhogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ki akarta megszüntetni és végül erre miért nem került sor?

Helyette az merült fel, minimum négyéves, hosszabb időtávon esetleg próbáljuk a két kötelező legkisebb bérelemet egymáshoz közelíteni, hogy a későbbiek során egytípusú minimálbér bevezetésével eleget tudjunk tenni az uniós irányelv szerinti mediánbér 60, illetve az átlagbér 50 százalékának való megfelelésnek. Azzal a feltétellel, hogy az ágazatok esetében legyenek olyan kollektív megállapodások, amelyek a tarifamegállapodásokat is tartalmazzák.

A garantált bérminimum helyét venné át az ágazati bértarifarendszer, ezt hogyan kell elképzelni?

Jelenleg is van ágazati kollektív szerződés, egy van hatályban például a villamosenergia-ágazatban. Korábban viszont 4-5 ágazatban is volt kollektív szerződés, miközben Nyugat-Európában ez a minta működik jó ideje. Ott ugyanis az adott ágazatra vonatkozó induló béreket az ágazati kollektív szerződések tartalmazzák, amiknek a kiterjesztését az illetékes szaktárcát teszik meg az egész ágazatra vonatkozóan. Ez viszont nem zárja ki, hogy további kollektív szerződéseket egyébként helyi szinteken ne köthetnének a munkáltatók és a szakszervezetek. Tehát a szerződés az alapokat és a kereteket is garantálja.

A megállapodás is tartalmaz egy ajánlást a reálbérek növekedésére vonatkozóan, mennyiben jelent garanciát?

A két kötelező bérelemnek eleve van egy bérfelhajtó hatása, ráadásul most úgy fogalmaztuk meg a bérajánlást, hogy a reálbérek növekedését tűzték ki célul. A bérajánlásokat, bármilyen furcsa is, figyelembe veszik munkáltatók.

Hogy látja, beérheti-e a régiós átlagot a magyar minimálbér?

Régiós összevetésben az a probléma, hogy más országokban egyfajta minimálbér van, Magyarországon kettő.

Ma viszont mindenki a kötelező legkisebb munkabért, a minimálbért veszi alapul, ahol most ugyan javítani fogunk a helyzetünkön, például a horvátokhoz vagy szlovákokhoz képest is, ugyanakkor a nettó bérek terén látom a nagyobb gondot. A béreket 33,5 százalékos adóelvonás terheli, emiatt a nettó keresetek alacsonyak. Egyszóval hiába tudunk javítani a bruttó béreken, ha közben a nettó pozíciónk nem javul. Nekünk pedig az alapvető célunk, hogy ezen változtassunk a jövőben.