Inflációs időkben nem túl gyakran mosolyog a malacpersely

Már hosszú évek óta kiemelt program hazánkban a pénzügyi kultúra fejlesztése, olyan fiatal kortól, amikortól csak lehet. A Családi Zöld Pénzügyeken belül a fenntartható életmód és a takarékosabb pénzügyek alapja a tudatosság, az oktatás két fontos színtere az iskola és a család. Maga a tudatos és felelős magatartás pedig a háztartási költségvetéssel kezdődik.

„Pénzügyeink sikere 80 százalékban az emberek pénzügyi viselkedésén múlik, megtakarítások képzésével, befektetésekkel, úton a pénzügyi függetlenség felé, és csak 20 százalékban a tudáson”– emeli ki a Magyar Nemzeti Bank a fogyasztóvédelmi jó tanácsai között. A jegybank okfejtése szerint, ha valamit meg tudunk mérni, azon változtatni is tudunk. Háztartási költségvetésünk viszonyítási alapot ad, segítségével le tudjuk ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a kitűzött pénzügyi céljaink.

Miből áll a háztartási költségvetés?

A háztartási költségvetés készítésének három szakasza van.

• Tervezés, azaz a célok meghatározása.
• Adatgyűjtés.
• Elemzés, azaz az eredmények kiértékelése.

A tervezés során praktikusan a következő fél vagy egy évet vegyük számba. A legfontosabb, hogy kiszámíthatóak legyenek a pénzügyeink. A kiadások-bevételek tudatos megfogalmazásával nemcsak a kiszámíthatóság növelhető, de utólag ellenőrizhető, át kell-e dolgozni a tervet. Ha a költségvetési terv előre kalkulál a tervezett kiadásokkal, akkor hónapokkal korábban el lehet kezdeni készülni ezekre, folyamatosan félre lehet tenni egy bizonyos összeget, vagyis elkerülhetőek a fizetési nehézségek, sőt, akár egy hitelfelvétel is! Ha a kalkuláció azt mutatja, a következő időszakban több lesz a tervezett kiadás, mint a várható bevétel, akkor újra át kell gondolni, mi fér bele a költségvetésbe. 

– figyelmeztet a jegybank. 

Végül az eredmények értékelése elengedhetetlen lépése a háztartási költségvetés készítésének: a terv sikerességének mérésére szolgál. Ennek segítségével megtudhatjuk, hogy milyen szokásainkon célszerű változtatnunk, milyen kiadásokat kell átgondolnunk.

Mire költünk és mire gyűjtünk?

A „recept” szerint mindenekelőtt mérjük fel, átlagosan mekkora összegre van szüksége a családnak egy hónapban a mindennapi kiadásokra. Ebbe beletartoznak az élelmiszerekre fordított összegek, a háztartás, a rezsi költségei, a közlekedési kiadások, valamint egyéb rendszeres kiadások, mint például a gyermekek menzadíja, az állandó vagy gyakori gyógyszerek költségei.

Emellett, egyrészt vegyük számba azt is, van-e 6 havi vésztartalékunk? Ez az az összeg, amelyet a munka vagy a munkaképesség elvesztése esetére érdemes őrizünk a bankszámlánkon, vagy egyéb biztonságos, bármikor hozzáférhető helyen. Az MNB azt ajánlja, hogy ez a vésztartalék a család havi megélhetésének legalább hatszorosa legyen! Másrészt számoljunk a meglévő hiteleinkkel! Melyiknek a törlesztését tudjuk előbbre hozni? 

Ezek után írjuk össze, milyen tervezhető kiadásaink vannak például a következő 1 éven belül? Gondoljunk az iskolakezdésre, utazásra, karácsonyi ajándékokra, konyha kifestésére már az év elején. Ezekre érdemes előre, kisebb összegekben takarékoskodni, év közben így nem okoznak fejfájást. És akkor még nem beszéltünk a váratlan kiadásokról: elromolhat a mosógép, a hűtő vagy akár az autó is. A váratlan kiadásokra képzett biztonsági tartalékra érdemes minimum 1-2 havi jövedelemnek megfelelő összeget elkülöníteni. A hosszabb távú kiadások – például új lakásba költözés – nagyobb ívű takarékoskodást és szervezést igényelnek. 

Ha feltérképeztük a bevételeinket, és ebből már hónap elején félrerakjuk a fenti céljainkat szolgáló összeget, akkor látni fogjuk, hogy mennyi pénzből tudunk gazdálkodni az adott hónapban. Életmódunk egyszerűsítése és a fenntarthatóság érdekében érdemes ezt inkább élményekre költeni, nem pedig kevésbé szükséges tárgyakra – tanácsolja a jegybank.

Jegyezzük fel a család bevételeit és a kiadásait

Ehhez vegyük elő a bank által küldött részletes bankszámlakivonatot, vagy kérdezzük le a netbankunkban a számlatörténetet, illetve keressük elő a befizetett csekkeket, vásárlási blokkokat. A pénzmozgások nyilvántartásához kapjunk elő egy kockás füzetet, nyissunk egy Excel-táblázatot vagy az okostelefonon egy applikációt. 

• Bevételek lehetnek: munkabér, vállalkozói jövedelem, nyugdíj, havi cafeteria, gyes/gyed, családi pótlék, év végi bónusz, adó-visszatérítés, megtakarításból származó jövedelem, mellékállásból származó jövedelem, ajándék.
• A kiadások között: a havi fix kiadások (lakhatás, hiteltörlesztés, rezsi, biztosítások, előfizetések, buszbérlet, iskolával/óvodával/bölcsődével kapcsolatos költségek), a havi változó költségek (élelmiszer, gyógyszerek, sport, üzemanyag, ajándék), váratlan kiadások, költőpénzből megvásárolt tételek (például ruházkodás, tisztítószer, mozi, utazás).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a családi költségvetés három legjelentősebb kiadási tétele az élelmiszerek költsége (26,1 százalék), a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások (18,6 százalék), valamint a közlekedés költsége (10,8 százalék).  E kiadási tételek kapcsán számos olyan pénzügyi megtakarítási lehetőség áll rendelkezésre, amely egyben a háztartás környezetterhelését is csökkenti.