Kiábrándító számokat produkált a magyar építőipar
Tavaly novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – írja hétfői gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Majdnem ötödével csökkent a húzóágazat termelése
2023 novemberében az előző év azonos hónapjához képest:
- Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal.
- Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés.
A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.
- A megkötött új szerződések volumene 60,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 186 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés oka közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés volt.
- Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 21,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 15,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 25,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A tavalyi esztendő tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 5,3 százalékkal csökkent.
Több száz milliárd forint hiányzik a magyar ingatlanpiacról
Ahogy azt a Világgazdaság korábban megírta, a hazai építőipari vállalkozások tevékenységét tavaly leginkább
- a megrendelések elmaradása,
- az infláció és
- a szakemberhiány akadályozta.
Ezek a cégek a szerződésmódosításokra, a nagy áremelkedések előtt kötött szerződések esetében az árkülönbözetek kifizetésére, a megrendelőkre, új szabályokra, olcsóbb finanszírozási lehetőségekre, jellemzően 5 százalék körüli hitelkamatokra vártak egész évben. A többség úgy gondolja, idén 50–80 százalék között lesz a bevétele a 2023-ashoz viszonyítva.
A lapunknak nyilatkozó Zentai Péter üzletember szerint az ingatlanalapokba elhelyezett vagyont átstrukturálták, pontosabban kivonták belőlük a pénzt. Úgy véli, hogy több mint 400-500 milliárd forint vándorolt át más szektorokba, és ezt a hiányzó összeget vissza kell csalogatni.
Többe kerül idén építkezni
Január elsején emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, amelyek a szállítás növekvő költsége miatt 2 százalékkal drágulnak, ezenkívül az infláció hatásával is számolni kell – vetítette előre Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.
Juhász arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a 2 százalékos termékár-emelkedés addicionális hatásként értelmezendő, azaz hozzáadódik az építőanyagárak 2024-ben várható természetes emelkedéséhez.
Ez a kereskedők szerint leginkább egy inflációkövető áremelkedés lehet, melynek zöme már az első negyedévben megvalósulhat, lévén egyre több szállító jelzi kereskedelmi partnerei felé 5–10 százalékos áremelési szándékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.