A számok alapján már tényleg Debrecen az ország második fővárosa

„Utolsó simítások a 2024-es költségvetés tervezetén. Erős lesz!” –  írta ki a Facebook-oldalán Papp László polgármester Debrecen költségvetésének előkészítésekor február elején. A városvezető kijelentése annak alapján egyáltalán nem túlzó, hogy 2024-ben a 200 ezres megyei jogú város büdzséjének mérlegfőösszege eléri a 230 milliárd forintot, ami 27 százalékos növekedés egy év alatt.

Habár lakosságszámban utána következik Szeged és Miskolc, egyik se közelíti meg a cívisvárost a maga 85,5 és 85,8 milliárdos számaival. A mérlegfőösszegek alapján a legközelebb Székesfehérvár áll hozzá, ahol viszont a tavalyi 100 milliárdos összegnél idén alacsonyabb, 90 milliárddal tervezték meg a büdzsét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még tavaly szeptemberi hajdúsági látogatásakor beszélt arról, hogy a jelenleg zajló és a jövőben induló beruházásokkal Debrecen második központtá nőheti ki magát Magyarországon, ezért a kormány aktívan támogatja a városban megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket. Ez pedig vissza is köszön az idei költségvetésben.

Majdnem százmilliárdot szán beruházásokra Debrecen

Miközben Budapest méltatlanul keveset költ beruházásokra és fejlesztésekre (2024-ben mindössze 35 milliárdot), ami meglátszik az infrastruktúra folyamatos pusztulásán , addig a megyeszékhely ennek háromszorosát, 99 milliárdot, még ha ennek jelentős részét az állam finanszírozza is. A tavalyi (50 milliárdos) összeg duplájából a nagyberuházásoknak helyet adó déli és északnyugati gazdasági övezet infrastruktúráját építi idén tovább az önkormányzat, az előbbi 14,2 milliárd, az utóbbi 11,3 milliárd forintból fejlődhet. Barcsa Lajos alpolgármester szerint az északnyugati gazdasági övezet fejlesztése az idei évben gyakorlatilag befejeződhet, míg a déliben most indul meg a munka java. De víziközmű-fejlesztés is szerepel az idei költségvetésben, ez az egy tétel viszi el a beruházási kiadások több mint felét, 55 milliárd forintot, amiből a CATL akkumulátorgyárának is helyet adó déli gazdasági övezet szennyvízelvezetését oldja meg a település.

Megháromszorozódott a település hipa-bevétele tíz év alatt

Szinte borítékolható ugyanakkor, hogy ha a CATL vagy a BMW gyár termelésbe lép, óriási bevételnövekedést hozhat a város kasszájának, pedig most se panaszkodhat. Barcsa Lajos ismertetése szerint 2014-ben még csak 10 milliárd forint volt az iparűzési adó mértéke, most, tíz adóévvel később már 28 milliárd forintra emelkedett. Ez az idei évben még tovább fog nőni, ugyanis az adónemből 35 milliárd forinttal tervezett a 2024-es költségvetés.

– emelte ki Barcsa Lajos. Az önkormányzatnak ugyanakkor egyre többet kell befizetnie az államkasszába szolidaritási hozzájárulási adó címén, 2024-ben már 8 milliárd forintot, ám ennél az összegnél jóval több érkezik az államtól: 21,4 milliárd forint normatív és 58,3 milliárd forint beruházási támogatás.

Ezek a közlekedésfejlesztési projektek valósulnak meg idén

A város több mint 9 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési projektet is megvalósít, döntően állami forrásból. Ilyen a

• a 33-as főút – Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca csomópontjának fejlesztése, 
• a 33-as főút és a 354-es főút összekötése a 354-es főúton külön szintű csomóponttal, 
• a 471-es főút kétszer két sávosra bővítése, 
• az Ótemető utca – Rakovszky utca – Árpád tér csomópontjának fejlesztése, 
• a Szoboszlói út – Külsővásártér, valamint a 48-as főút – Budai Nagy Antal utca – Hétvezér utca csomópontjának fejlesztése.
  Ezt a sort folytatva a város megközelíthetőségét erősíti a keleti elkerülő, a Debrecen-Józsa északi tehermentesítő út (az M35-ös autópálya és a 35-ös főút között), a 35-ös Debrecen-Józsa és a 354-es főút közötti szakasz kétszer két sávra fejlesztése, a 4-es főút kétszer két sávosítása a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszon, és a 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négysávosítása.

A foglalkoztatottság már magasabb a hajdúsági vármegyeszékhelyen

Ha nem is mindenben, de van olyan mutató, amelyben már Budapestet is megelőzi az ország második fővárosa címre törő Debrecen: már magasabb a foglalkoztattak aránya, mint a fővárosban vagy a megyei jogú városokban. A KSH által közölt népszámlálási adatok alapján a cívisvárosban 56,1 százalék a foglalkoztatási mutató, ezzel szemben Budapesten az átlag 54, a megyei jogú városokban pedig 50 százalék.