késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Navracsics megmutatta a vonalat, amely kettétépte Magyarországot
A kohéziós politikáról szóló vita lesz a legfontosabb feladat Magyarország uniós elnöksége alatt – erről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor beszélt.
A miniszter a Kohéziós Csúcstalálkozón beszélt arról, hogy hazánk számára kiemelten fontos a kohéziós politika, hiszen ez a versenyképesség egyik alapja – írta meg az Infostart. A magyar uniós elnökség 2024. július 1-jétől fél évig tart. Ez idő alatt, az ősszel több vita is lesz ennek a területnek a jövőjéről. A területalapú kohéziós politika feladata a leszakadó térségek felzárkóztatása.
Navracsics Tibor szerint Magyarország az elmúlt húsz évben rengeteget fejlődött, a fejlettségi rangsorban olyan országokat utasított maga mögé, mint Görögország vagy Portugália. A kormány célja az, hogy 2030-ra hazánk az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy olyan kohéziós politika alakuljon ki, amely biztosítja a vidék fejlődését.
Magyarországnak hamarosan két fővárosa leszKelet-Közép-Európa vezető városává, valamint Magyarország második központjává válhat Debrecen a következő években. Szijjártó Péter szerint a város körüli beruházásokból a debreceniek, illetve az egész ország rengeteget profitálhat majd. |
A miniszter elmondta, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP az uniós átlag 129 százaléka, 2022-ben pedig már 158 százalék volt. Magyarország egyetlen más területén se volt ilyen mértékű a fejlődés, ami azt jelenti, hogy hazánk fejnehéz lett. Az Európai Bizottság nyolcadik kohéziós jelentése szerint a később csatlakozott kelet-közép-európai országok fejlődését a fővárosok húzták, miközben a vidék csak lassan tudott bővülni.
Már nem nyugati és keleti, hanem északi és déli fejlettségről lehet beszélni
– olvasható a bizottság jelentésében. Ez Magyarországon belül is igaznak mondható.
A határ valahol a Zalaegerszeg, a Balaton déli partja, Paks, Dunaújváros és a Békéscsaba közötti képzeletbeli vonalnál húzódik. Ezen vonal felett elindult a fejlődés, alatta viszont nem zajlott le a felzárkózás
– mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, hogy a Szegedre tervezett BYD-beruházás is azt a célt szolgálja, hogy fejlődésnek induljon hazánk déli térsége. Arról is beszélt, hogy a kormány tavaly decemberben fogadta el az új területfejlesztési törvényt, amely az eddigi versengésre épülő támogatási rendszer helyett egy térségi együttműködési modellt vezetne be.
A fejlesztéspolitikát a kormány három részre osztja. Ebből egy egységet képez a főváros és annak agglomerációja. A kormány ezt a területet egy fejlesztési körnek tekinti. A második rész az agglomerációtól számított 50–90 kilométeres gyűrű, például Tatabánya, Székesfehérvár vagy Kecskemét. A harmadik fejlesztési területhez a határ menti települések tartoznak, a kormány ezekre szánja a legnagyobb figyelmet. Ezeknek a településeknek az esetében a szomszédos országokkal való együttműködésben gondolkoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.