A szokottnál is nyugodtabb körülmények között kell döntést hoznia az alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának, amely kedden egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart. A forint elmúlt hetekben látott erősödése ugyanis ideális helyzetet teremt a kamatvágás folytatásához, sőt akár a gyorsításhoz is. Bár a múlt hónapban lassított a monetáris lazítás mértékén az MNB, a forint háromhavi csúcsa láttán pedig egyes elemzők azt pedzegették, hogy visszatérhet akár a 75 bázispontos vágáshoz is. Ugyanakkor nem ez az alapforgatókönyv, a legtöbb szakértő továbbra is 50 bázispontos kamatcsökkentéssel számol. Azaz ha a jegybank tartja magát a korábbi kommunikációjához, májusban 7,25 százalékra mérséklődhet az alapkamat.
„A Magyar Nemzeti Bank döntését most elsősorban a külső környezet határozza meg. Az infláció immár negyedik hónapja a jegybanki toleranciasávon belül alakult, ami kényelmes helyzetet teremtene a kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jegybanknak fél szemmel arra is figyelnie kell, hogy a következő hónapokban bázishatások miatt gyorsulhat az áremelkedési ütem, illetve a szolgáltató szektorban a visszatekintő árazási politika is felfelé húzza az infláció értékét” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője, aki szerint emiatt kiemelten is fontos lesz a kommunikáció a keddi ülésen.
A közgazdász az áprilisi üléshez hasonlóan
ezúttal is 50 bázispontos kamatvágásra számít.
Úgy látja, a hazai deviza elmúlt időszakban tapasztalt erősödése – amelyet leginkább a nyugodtabb nemzetközi piaci környezet tett lehetővé – leginkább csak megnyugtatóan hathat a jegybank számára, annak ellenére is, hogy stabil a forinteszközök iránti kereslet a szűkülő kamatkülönbözetben. Ami viszont nagyobb óvatosságra intheti az MNB-t, az a Fed kamatpolitikája. Az Amerikai Egyesült Államok inflációja továbbra sem hajlandó érdemben közeledni a 2 százalékos jegybanki célhoz, így a tavaly decemberben még idén márciusra árazott első kamatcsökkentést a piacok most már leginkább szeptemberre várják. Ez pedig a feltörekvő piacokon beszűkíti a jegybankok mozgásterét.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője – aki ugyancsak 50 bázispontos kamatvágást vár – úgy vélekedett, hogy a külső tényezők közül a legfontosabb a nagyobb jegybankok, elsősorban a Fed várható kamatpályája, amely befolyásolhatja az idei évben az MNB döntéseit. Az EKB várhatóan júniusban meg tudja kezdeni a kamatvágási ciklusát, a Fed viszont csak később, valószínűleg szeptemberben. Bár az áprilisi amerikai inflációs adat nem lett rosszabb a vártnál, úgy látja, nem változtatott érdemben a kamatvágási várakozásokon, azaz növelte ugyan a szeptemberi lépés esélyét, de nem merült fel, hogy ennél korábban induljon el a ciklus.
Molnár Dániel ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az eurózónában az inflációs folyamatok már lehetővé tennék a kamatok csökkentését. Hosszabb távon ugyanakkor az EKB sem hagyhatja figyelmen kívül a Fed politikáját. Szerinte az utóbbi esetében nem is a szerdai inflációs adat az érdekesebb, hanem a két héttel ezelőtti munkaerőpiaci eredmény, ami már egyértelműen mutatja az USA gazdaságának lassulását – azzal együtt is, hogy az infláció továbbra sem közeledik érdemben a 2 százalékos jegybanki célhoz.
A mostani inflációs adat – kiegészülve a Fed kommunikációjával – is inkább azért volt fontos, mert korábban a befektetők már elkezdték pedzegetni, hogy csak decemberben kerülhet sor kamatvágásra. Ehhez képest a most szeptemberi várakozás magyar szempontból is kedvezőbb
– emelte ki az elemző.
Az elmúlt hetekben erősödni tudtak a feltörekvő piaci devizák, ami a kedvező globális befektetői hangulatnak, illetve a dollár gyengülésének volt elsősorban köszönhető. De nagy kérdés, hogy mi lesz a hazai fizetőeszközzel a következő hónapokban. Varga Zoltán szerint továbbra is számos kockázatot lehet azonosítani, ráadásul az EKB júniusi kamatvágása akár még fel is boríthatja a jelenlegi viszonyokat, illetve a második fél évben érdemi lépéseket kell tenni a hazai költségvetési hiány mérséklésére.
Ezért szerinte van esély rá, hogy június–júliusban ismét gyengülő pályára áll a forint.
Molnár Dániel ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintárfolyammal kapcsolatban nehéz pontos előrejelzést adni, annak alakulása ugyanis egy sokváltozós egyenlet függvénye. Kihatással vannak rá
mint az elmúlt években már rendszeressé váló nyári forintgyengülések, amelyben a befektetői pozíciózárások játszhattak szerepet a nyári leállásokat megelőzően. Kedvező esetben a jelenlegi szintek fennmaradhatnak, éppen ezért érdemi gyengülésre nem számít.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke még márciusban jelentette be, hogy a második negyedévben új szakaszba lép a monetáris politika, azaz a korábbi 75-100 bázispontos vágások helyett a jegybank áttér egy lassabb kamatvágási tempóra. Ennek megfelelően mérsékelte áprilisban 50 bázisponttal az alapkamatot, így ha tartja magát az MNB a kommunikációjához, akkor júniusban 6,5 és 7 százalék között állhat meg.
A nagy kérdés a hogyan tovább: minden jel arra mutat, hogy a szűkülő kamatfelár miatt ideiglenesen szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket, tehát jó eséllyel idén csak apró lépésekre lesz képes a jegybank. Ami egyúttal azt is jelentheti, hogy 2024-ben még mindig 6 százalék fölött marad az alapkamat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.