Elindult a bizalom erősödése a vállalati szektorban – nagy kihívás az ESG

Végigkísérve a rendezvénysorozatot, azt láttam, hogy minden nagyvárosban rendkívül aktív közönség érdeklődött a fórum iránt. Mik voltak az ismétlődő kérdések a helyi vállalkozók részéről önök felé? 

Messze a szándékainkon túli érdeklődés mutatkozott a rendezvénysorozat iránt, ami azért is nagyon fontos, mert kiemelt konferenciaszezonban közérdeklődésre számot tartó fórumot rendezni finoman szólva embert próbáló feladat. Olyan tematikát dolgoztunk ki, amely menüként szolgál a vállalatok mindennapjaihoz. Volt átfogó tájékoztatás a gazdaság aktuális kérdéseiről, szerepelt a programban olyan előadás, amely piaci megoldásokra világított rá, és olyan, amely a cégvezetési technikákra. Hatalmas érdeklődés volt a mesterséges intelligencia (MI), az ESG, az innováció, de a kkv-knak nyújtott szolgáltatások bemutatása iránt is, és óriási sikerük volt a kkv-knak szóló közösség- és márkaépítési előadásoknak is. A célunk az volt, hogy megtaláljuk a vállalatok problémáinak gyökerét, és közösen válaszokat keressünk, illetve a problémákat összegezve, javaslatokkal megtámogatva tolmácsoljuk a döntéshozók felé. Amit látunk, az az, hogy a vállalkozásokat továbbra is a finanszírozás, a piac, a szabályozás és a helyzetmegoldások foglalkoztatják leginkább. 

Jól látható, hogy a kkv-hitelek felét tavaly és tavalyelőtt is az állami támogatott konstrukciók tették ki, és hogy most is szükség van ezekre, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén, az első négy hónapban már 1200 milliárd forint igény érkezett, és 550 milliárd forint összegre már szerződést is kötöttek. Szóval ez egy rendkívül fontos terület.

Mi volt a „menü”? 

Ahhoz, hogy egy országjárás sikeres legyen, olyan témákat kell találni, amelyek valóban érdeklik a résztvevőket. Azt láttuk, ma a vállalkozásokat az aktuális gazdasági témák mellett az innováció és a fejlesztés, az ESG, a mesterséges intelligencia, illetve a vállalkozói, vállalatvezetői tréningek érdeklik. Ehhez prezentáltunk megfelelő előadókat, és ezek az előadások valóban látogatottak voltak. Az MI például egyértelműen mindenkit érdekelt. 

Zárójelben jegyzem meg: a válságoknak van pozitív hatásuk is a vállalkozói körre nézve, például az, hogy minden krízis után minden vállalkozás vezetője megfogadja, hogy most aztán másként csinálja… majd a beruházások és a gazdasági növekedés általában háttérbe szorítja ezeket a gondolatokat. Most azonban a fenntarthatóság kérdése akuttá vált, a piacot egy ideje az energiahatékonysági fejlesztések mozgatják – mindenképpen változtatni kell az eddigi rutinon. Tavaly a fogyasztás visszaesése miatt látszott a megtorpanás. Ma azonban újra előtérbe került a növekedés, és persze emellett minden területen igény mutatkozik a fejlesztések finanszírozására is. Azt szoktam mondani, hogy ha mindig mindenre adni kell pénzt, akkor sosem jut semmire. De ha kijelölünk stratégiai területeket, amelyekre erőforrásokat allokálunk, akkor megfelelő mennyiséghez lehet hozzájutni. Nem szabad elaprózni. Mi a demjáni utat járjuk, a kisvállalkozókat finanszírozzuk, minden lehetséges és lehetetlen eszközzel.

Néhány szó a mikrogazdaságról

Milyen állapotban van ma a kkv-szektor?

A gazdaság nem statikus, nincsenek egyforma napok, ahogyan nincsenek egyforma vállalkozói történetek vagy problémák sem. Vannak egyes ágazatok, ahol látszódik némi visszaesés, vagy inkább stagnálás. Ám ahogy előbb említettem, a konferenciasorozat is a problémák gyökereinek feltárását célozta. Akkor lehet hatékonyan támogatni vagy fejleszteni egy-egy vállalkozást, ha tisztában van a saját problémáival. Nekünk erre van sztenderdünk, ez a TTHPGA, vagyis a tőke, támogatás, hitel, pályázat, garancia, akadálymentesítés rendszerünk, amely sorvezetőként szolgál egyes vállalkozásoknak az életciklusgörbéjük mentén – így mindenki a megfelelő mankót választhatja vállalkozása életkorához és erőnléti állapotához illeszkedően. Minden cégnek más-más mixre van szüksége a fejlődéshez. Van olyan cég, amelynek elég, ha csak „békén hagyják”, van olyan, amelyik nem érett a pályázatra, és persze van olyan cég, amelynek a működéséhez finanszírozás kell. Szóval a problémák eltérők. 

A hitelezés is visszatérő téma, logikusan ez nekünk szól, hiszen ezen a területen működünk. Ez egy száraz és unalmas terület, néha nem is nekünk kell a megoldást megtalálni, elég, ha az általam sokat hangoztatott 5É-t használjuk. Vagyis a vállalkozások ügyeiben érintettek vagyunk, értjük őket, érdekelnek minket, érdekünkben áll segíteni és talán még értünk is hozzá. Ennek lényege, hogy a 22 év működési tapasztalatából és a napi 400-500 vállalkozás inputjaiból kiindulva látjuk a vállalkozások finanszírozási és egyéb problémáit, tolmácsolni tudjuk azokat a szakpolitika felé, továbbá megoldásokat nyújtunk, és le is bonyolítjuk a programokat, miközben érzelmi kapcsolat is kialakul közöttünk és a vállalkozások között. A magyar vállalkozások fejlődése és sorsa a legfontosabb számunkra.

Zöldátállás a vállalatoknál

A következő nagy téma az ESG-szabályozás, a nagyvállalatok számára kötelező ESG-jelentési kötelezettség volt. Mennyire ismeri a kkv-szektor ezt a területet?

Másfél évvel ezelőtt egy kutatás szerint a piac 6 százaléka tudta, mi az az ESG. Ma 40 százalék. Ez azt mutatja, hogy van elmaradás. Le kell szögezni, hogy az ESG egy uniós keretrendszer – hogy ezt most kell-e bevezetni, vagy sem, el lehet rajta vitatkozni. De tény, hogy a hazai jogalkotó elsőként töltötte fel a keretet jogszabályokkal, amelyeknek folyamatosan fognak érkezni a végrehajtási rendeletei. 

Az ESG első körben a nagyvállalatokra vonatkozik, de az már most látszik, hogy az ESG-tanúsítványokhoz szükség lesz a beszállítói ESG-kre is, így egészen mikroszintig le kell menni, és még a kisvállalkozásoknak is nyilatkozniuk kell olyan (fenntarthatósági, kibocsátási, vállalatvezetési) kérdésekben, amelyekkel eddig sosem foglalkoztak, és nem is feltétlenül értik – nem beszélnek nagyvállalatiul. A kkv-k számára az ESG-területen a „soft landing” érdekében létrehoztuk a KAVOSZ E-Green Zrt.-t, amelynek a feladata a kisvállalatok és a nagyvállalatok számára a segítségnyújtás a szabályozás értelmezésében és abban, hogy elhelyezzék magukat az ESG-térképen. 

De hogy ne csak kritizáljam az ESG-t, ez egy jó lehetőség a vállalkozások számára, hogy megértsék és tudatosabbá tegyék saját működésüket. Ők sem mások, mint egy hétköznapi fogyasztó, és ahogy egy háztartás is igyekszik tudatosan tervezni a saját költségvetését, úgy a tudatosság a vállalkozásoknál is elengedhetetlen. Az ESG-tanúsítvánnyal szisztematikusan javulhat a versenyképesség, javítható a hatékonyság.

Várható-e, hogy csökken a Széchenyi-kártya egyes konstrukcióiban a kamat?

Mi ma 5 százalékos kamattal dolgozunk, kivéve az agrártermékeket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a programsorozaton elhangzott jóslatai alapján 6 százalék körüli jegybanki alapkamatokat vár, ami magába foglalja a támogatott hitelkonstrukciók kamatszintjének esetleges csökkenését is. Nekünk nem tisztünk beleszólni a kamatpályába, de rendszeresen vizsgáljuk felül a kamatjainkat, és teszünk javaslatot a változások mentén a korrekcióra. Most is van javaslatunk, természetesen. Azt látni kell persze, hogy a jelenlegi jegybanki alapkamatok mellett 10 százalék alatt nemigen lehet piaci hitelhez jutni, nem véletlen tehát, hogy a támogatott hitelkonstrukciók hatalmas népszerűségnek örvendenek.