ESG: messze vagyunk még az egységes szabályozástól

Az ESG témakörében rendezett átfogó konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Az ESG gazdasági gyűjtőfogalom, a fenntarthatósági szempontok kiemelt kezelését jelenti. Írtuk, az Európai Unióban a vállalatok egyre szélesebb körének kell megfelelnie fenntarthatósági követelményeknek, és erről jelentést is kell készíteniük. Ennek keretrendszere az ESG. Ez a rövidítés az angol environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (irányítás) szavak kezdőbetűiből jött létre. 

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója emlékeztetett, a Magyar Országgyűlés tavaly Európában elsőként fogadta el az ESG-törvényt.

Az elkövetkezendő évtized egyik legnagyobb kihívása a nemzeti szuverenitás megőrzése – kezdte előadását Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke. Az önálló szabályozási szerv létrehozásával többrétű felügyelet megalkotása volt a cél a szerencsejátéktól kezdve a kiberbizonságig. Emlékeztetett, a felügyelt tevékenységekből nem kevés (adó)bevétel származik, Európában pedig a második világháború után jelentek meg a szabályozó hatóságok.

Nagy hangsúlyozta, hogy a fogyasztók védelme kiemelten fontos például a szerencsejáték esetében is, mert 2012 előtt ez egyben szociális kérdést is jelentett, míg ezt követően az is cél, hogy az online térben se válhassanak az érintettek csalás áldozatává. A biztonság az energia tárgykörében is megkerülhetetlen: az elsődleges kérdés az ellátásbiztonság, a szuverenitás szempontjából pedig felértékelődött minden olyan energia, amelyet magunk állítunk elő.

Nagy László kitért rá, az ESG leegyszerűsítve a környezeti hatások, a társadalmi felelősség, valamint a vállalatirányítási elkötelezettség mérését, felügyeletét fedi le. Meghatározóvá az utóbbi alig egy évtizedben vált, a kérdés az, hogy milyen eszközökkel lehet beavatkozni a gazdaság működésébe. Ezt a szabályozási környezetet igyekszik az unió egységesíteni, többek között kiszűrve a „zöldre mosást”, a greenwashingot is. Kritika éri azonban a szabályozás egységességét, illetve a minősítéseket.

Az EU ez elmúlt időszakban több egységesítő jogszabályt megalkotott, de a tagállamok csak akkor járnak el helyesen, ha megvizsgálják a külső igényeket, és ennek megfelelő belföldi szabályozókeretet hoznak létre. A magyar jogalkotó felismerte a proaktív támogatás szükségességét is, Magyarország felkészülési időszakot biztosít az érintetteknek. Már ma is számos különféle méretű vállalat tesz eleget az ESG-adaszolgáltatásnak. Nagy László ehhez fontosnak nevezte többek között a megfelelő felkészítést, valamint a bürokrácia egyszerűsítését. Az ESG képes gyökeres gazdaságszerkezeti változásokat elérni, Magyarország pedig képes a racionalitás talaján szakmai diskurzust tartani – zárta gondolatait Nagy László.

Greenwashing és tényleges zöldítés

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen megjegyezte, a greenwashing elleni küzdelemben a versenyhatóságnak is van dolga, a jó ügyekért küzdő szervezeteket ugyanakkor támogathatja is a versenytanács. A GVH egyébként zöldmarketing-útmutatót tett közzé a honlapján, Rigó Csaba Balázs ennek kapcsán megjegyezte, a versenyhatóságnak bizonyítania kell a zöldre mosás tényét. Az adott cégnek is igazolni kell azt, hogy az adott terméket, kezdve a gyártás folyamatától az értékesítésig, környezettudatos szempontok alapján valósítják meg. Ahogyan az éttermekben a kalóriát feltüntetik, úgy tüntethetők fel az adott termékeken az ESG-mérőrendszer adatai, kiterjesztve a teljes ESG-re, nem csak a zöldszempontokra. Nem véletlen a küzdelem a greenwashing ellen sem, hiszen idehaza a megkérdezettek többségének fontosak a környezettudatos szempontok, és ezt a cégek igyekeznek kihasználni.

Ember nélkül a környezet problémáira sem tudunk megoldást találni, ha csak egy adott régió felel meg az ESG-nek, akkor a környezeti szempontokat nem lehet globális szinten érvényesíteni – például amit Európa „megtakarít”, azt a kelet-ázsiai fejlődő országok elviszik, nem lehet tehát lokálisan közelíteni a kérdést – vélekedett Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte az ESG összetevőit egyben kell nézni, a technológia pedig az elmúlt évtizedekben a kényelmünket szolgálta inkább, semmint a fenntartható szempontokat.

Rigó Csaba Balázs hozzáfűzte, 

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke rámutatott, nehezíti a zöldszempontok érvényesítését az, hogy az egyes országok szabályozása eltér, más értékek alapján ítélnek valamit zöldnek. Szerinte nem a törvények miatt, hanem a szemléletformálással fogunk megváltozni.

Jogos kritikák

Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője, kutatóintézeti igazgatója kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, kritikus az ESG-szabályozásokat illetően, mivel az ESG első körben egy jelzőeszköz, hogy az adott vállalat milyen nem pénzügyi kockázatokkal rendelkezik, és ebből a jelzőeszközből szakpolitikai eszköz jött létre. Ha az LNG-t nézzük, és ezzel együtt a hadigazdálkodást, a kérdés az, mindez hogyan feleltethető meg az ESG-szempontoknak.

– emelte ki.

Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az ESG különböző részelemei különböző hatóságokhoz tartoznak, kérdés, hogyan hangolják össze a szempontrendszert – ez irányt mutat arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék majd az ESG-kerettörvényt. A GDPR miatt meg kell különböztetni a transzparens és szenzitív információkat. A környezetvédelmi vállalások például publikusak lehetnének – vélekedett. Szerinte a cégek keveset fektetnek a zöld technológiába is, mivel az költségesebb.

Vajon az ESG-től lesz jobb az adott cég teljesítménye, vagy a jobb teljesítmény javítja az ESG-megfelelőséget? – tette fel a kérdést Hortay Olivér, aki szerint, túl azon, hogy az utóbbi igaz, az európaiak többsége elutasítja az ideológiaalapú, környezetvédelminek szánt intézkedéseket – például a gázkazánok tiltása –, míg az atomenergia már az unió szerint is zöldenergiának számít.

A zöldre festésről azt mondta, jó gyakorlatnak tartja a versenyhatóságét, de idehaza kevésbé vannak kitéve ennek a fogyasztók. Szerinte érdemes első körben a magunk környezetére gondolni, a lokális szempontokat figyelembe véve, és csak azt követően a globálisakat.