Modellváltás segítheti a magyar egyetemek felzárkózását a világ élvonalához

„Nemzetközi erőtérben is szeretnénk megjeleníteni, hogy az unió 2022 decemberi, a magyar alapítványi egyetemek Erasmus programból való kizárása miért igazságtalan, miért diszkriminatív döntés. Igazságtalan a kirekesztés azért, mert a felsőoktatás nemzeti hatáskör, diszkriminatív pedig azért, mert az unió ezen döntései nem itthon, hanem Brüsszelben történtek, történnek” – mondta dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a keddi konferencia hátteréről, amelyet intézményvezetők mellett külképviseleti vezetők számára szerveztek.

Modellváltás: Nyugaton sem ismeretlen

Az államtitkár szerint a döntés azért is igaztalan, mert az Európai Bizottság által kért javaslatokat a magyar jogalkotás már 2022-ben átvezette a magyar jogrendbe. Így például a dinamikus kuratóriumitag-összeférhetetlenséget és a kötelező közbeszerzést is – emlékeztetett. Megjegyezte, hogy számtalan olyan működési modell van az uniós felsőoktatási intézmények esetében, mint a magyar egyetemeké.

Emlékeztetett rá, hogy a döntés miatt hat hazai egyetem indított pert, a magyar új működési modell, amelyet az unió ellenez, ugyanis az egyetemek javaslatára született. Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az új modell versenyképes, eredményesebb, több a nemzetközi publikáció, erősödött az oktatási kiválóság, mindezeknek köszönhetően immár 12 intézményünk megtalálható a világ legjobb egyetemeinek 5 százaléka között.

Nem az uniós programok helyett, azok mellett képzelnék el

„Nem vártunk tovább az Európai Bizottság válaszára, amely hat hónapja nem érkezik meg, az uniós bíróság döntésére, elindítottuk azokat a programjainkat, amelyek jobbak, mint az uniósak.” 

– mondta dr. Hankó Balázs a szeptembertől induló programokról, amelyek a remények szerint nem helyettesítenék, csupán kiegészítenék a jövőben az uniós támogatási forrásokat.

A kerekasztal-beszélgetés egyik szereplője, dr. Lukács Eszter azt a győri Széchenyi István Egyetemet képviselte, amelyik 2021-ben váltott át az új működési modellre. A stratégiáért és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes a váltásról azt mondta: döntésük előtt megvizsgálták a legsikeresebben működő külföldi egyetemeket, amelyeknél azt látták, hogy valamennyi prezidenciális rendszerben működik, amely azt jelenti, hogy az egyetemi elnökök vizsgálják 

• a pénzügyi fenntarthatóság forrásait, 
• a vállalatokkal történő együttműködést, 
• a kormányzati és 
• a regionális finanszírozási forrásokat, 

és mellettük az elnök-helyettesek pedig viszik az egyetem stratégiáját. „Most azt látjuk, hogy minket azért büntetnek, mert ugyanazt a mintát követjük, mint az észak-amerikai, nyugat-európai vagy a legsikeresebb kelet-ázsiai egyetemeken – mutatott rá.

Pár év alatt a világ élvonalába kerültek

Lukács Eszter szerint az egyetem a kormányzati szándéktól függetlenül is hasonló útra lépett volna, de az új rendszer – dupla, tripla finanszírozás – abban segíti őket, hogy lehetőséget teremt kutatási teljesítményük jelentős fejlesztésére. A mai világranglisták nagyon erősen kutatásorientáltak, a Széchenyi István Egyetem évente 700 millió forintot költ kutatásiteljesítmény-javításra. 

– jegyezte meg, hozzátéve intézményük négy éve még semmilyen ranglistán nem szerepelt, a modellváltás eredményeként több kategóriában bekerült a világ legjobb egyetemei közé.

Együttműködés a legjobbakkal

Természetesen korlátozásra számít az Erasmusból történő kizárás miatt mind oktatási, mind kutatási szempontól, ugyanakkor szerinte a másik két program, a Pannónia és a HU-Rizont lehetőséget ad rá, hogy megvizsgálják a meglévő kapcsolatrendszerüket, és lecseréljék a kevésbé sikeres kapcsolatokat egy lényegesen magasabb presztízsű kapcsolatrendszerre, a világ legjobb egyetemeivel. Ezzel mind a hallgatók, mind az oktatók, mind az ipar szintjén lehetőségük nyílik a legjobbakkal együttműködni. 

– emelte ki. Lukács Eszter jelezte, hogy átmeneti állapotnak tekinti az Erasmusból való kizárást. „Nem gondolnám, hogy Európa el akarná veszíteni Magyarországot, intézményi szinten sem” – hangsúlyozta.