Vámháború: Kínának szánták, de Magyarországot is telibe találhatja Brüsszel atombombája
„Feltehetőleg nem veszélyeztetik a szegedi BYD-gyár felépítését a júliustól érvényes uniós vámok, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a geopolitikai helyzet súlyos kiéleződése esetén az unió ellehetetleníti a működőtőke-beruházásokat” – ezt mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint Tárki vezető kutatója az Európa és Kína között most formálódó vámháborúról.
Az Európai Bizottság bő egy hete, június 12-én jelentette be, hogy lesújt a kínai elektromosautó-iparra és júliustól büntetővámokat vet ki több gyárra,
így a BYD 17,4 százalék, a Geely 20 százalék, a SAIC pedig 38,1 százalék fizetésére lesz kötelezve. A büntetővám kiegészítené a kínai elektromos járművekre kiszabott 10 százalékos vámot. Brüsszel a döntését azzal indokolta, hogy a távol-keleti ország autógyárainak burkolt és kevésbé burkolt állami támogatása olyan versenytorzító hatást fejt ki, amely az unió területén tevékenykedő autógyártókat negatívan érinti, ennek a kisimítása érdekében szükséges az egyes vámtételek átírása, feljebb srófolása.
Magyarország a vámháború sűrűjében, emiatt bukhatjuk el a Great Wall Motors gyárát
Magyarországot is közvetlenül érinti a konfliktus, mivel évek óta egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba működőtőke-beruházások a távol-keleti országból.
Országszerte mintegy 7000-8000 milliárd forint értékű ilyen befektetés zajlik, amelyek szinte kivétel nélkül mind az elektromos átálláshoz kapcsolódnak.
Az unió mostani döntésével leginkább a szegedi BYD-gyár jövője vált kérdésessé. A világ első számú elektromosautó-gyártója tavaly jelentette be, hogy Magyarországon építi fel első európai üzemét, ahol 2025-től évente mintegy 200 ezer színtisztán elektromos autót gyártana. Emellett több akkumulátorgyár, mint a CATL vagy a Sunwoda, üzemének építése is zajlik, amelyeket ugyancsak hátrányosan érintheti egy kereskedelmi konfliktus.
Magyarország különösen kitett ennek a vámháborúnak, már most közvetett hatása van a magyar gazdaságra
– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint könnyen lehet, hogy a konfliktus miatt a kínai autógyártók elbizonytalanodhatnak az itteni befektetéseiket illetően.
Emlékeztetett rá, hogy korábban voltak olyan sajtóhírek, miszerint a Pécs melletti Bicsérden épít a Great Wall Motors európai üzemet. Szerinte az, hogy ez a beruházás meghiúsult, erre, a vámháború okozta bizonytalanságra vezethető vissza. Sőt, az, hogy a BYD végül mekkora gyárat épít fel Szegeden, szintén bizonytalan, szerinte annak lesz a függvénye, hogyan alakul a jövőben ez a történet. Ettől függetlenül az építkezés elkezdődött, a napokban az építőanyagok első tétele megérkezett a szegedi intermodális terminálra.
Jobban fájhat az EU-nak egy vámháború, mint Kínának
Matheika szerint a döntést már csak azért is meg kellett hoznia az EU-nak, mert az Egyesült Államok jóval drasztikusabb mértékben, 100 százalék fölé emelte a kínai elektromos autókra vonatkozó vámot. Ennek nyomán az uniós felvevőpiac vonzereje távlatilag megnő a kínai exportőrök számára, fokozva az amúgy is küszködő EU-s elektromosautó-ipar nehézségeit.
Persze Kína válasza sem maradt el, egyelőre azonban úgy tűnik, nem az autóipar területén kíván visszavágni, hanem inkább az uniós élelmiszerexport bizonyos szegmenseit, mint a sertéshús exportját, célozza meg az ellenintézkedésekkel. A Kopint-Tárki kutatója arra figyelmeztet, hogy ez természetesen csak a kezdeti reakció, a továbbiakban még sok minden megtörténhet. Az EU és Kína között esetlegesen kialakuló kereskedelmi háború esélyét az is befolyásolja, hogy közben mennyire mérgesedik el a viszony az USA és Kína között.
Mindenesetre az iparszakértő szerint komoly esélye van annak, hogy az EU autóipara lesz az első számú kárvallottja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elmérgesedésének. E pillanatban még az EU összességében jóval több autót exportál Kínába, mint Kína az EU-ba. Így értelemszerűen az uniós cégeknek – vagy legalábbis egyes uniós cégeknek – több a veszítenivalójuk.
Ennek is köszönhető, hogy a nagy európai cégek sincsenek elragadtatva, több német autógyártó bírálta az Európai Bizottság tervét. A BMW vezetője, Oliver Zipse kifejezetten ártalmasnak nevezte az ötletet, kihangsúlyozva, hogy a protekcionista intézkedések nem járulnak hozzá a vállalatok sikeres versenyéhez a nemzetközi piacon.
Másrészt – folytatta Matheika Zoltán – a kínai autóipar világpiaci terjeszkedése még viszonylag kezdeti fázisban van, és az EU csak az egyik potenciális célpont. A globális terjeszkedést illetően Kína kilátásai azért is jobbak, mert a kínai elektromosautó-ipar mostanra minőségileg is – nem csak az árakat illetően – nagyjából-egészében versenyképessé vált a nyugati autóipari cégekkel. Ebben már csak azért sem várható gyors változás, mert többek között intézményi és gazdaságfilozófiai tényezők is hátráltatják az EU-t abban, hogy a kínaihoz hasonló „whatever it takes” megközelítéssel álljon neki a lemaradóban lévő uniós elektromosautó-ipar felfuttatásának.
Kiszoríthatják akár a Magyarországon folyó beruházásokat is, bár azzal lábon lőné magát az EU
Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió döntése már csak azért is érhetetlen, mert a globális elektromosautó-piac a kínai akkumulátorokat használja leginkább, persze vannak dél-koreai és európai vállalatok is, de legnagyobb piaci súlyuk a kínai cégekne – vélekedett a Raiffeisen szakértője.
A Kopint-Tárki kutatója szerint ugyan van szó arról, hogy esetleg a kínai cégek betelepülését is megnehezítsék, ám egyelőre nem látszik túlságosan valószínűnek, hogy belátható időn belül komoly lépéseket tesznek ebbe az irányba.
A szakértő szerint a BYD-gyár feltehetőleg nincs veszélyben, a gyár további bővítésére irányuló friss bejelentés pedig éppenséggel válaszreakció lehet az uniós vámintézkedésre.
A működőtőke-beruházások ellehetetlenítése valószínűleg túlmutat az állami támogatások kérdéséhez kapcsolódó kereskedelempolitikai nézeteltéréseken – ez az általános geopolitikai helyzet súlyos kiéleződése esetén kerülhet szóba, amit természetesen nem zárhatunk ki.
A magyaroknak is lehet még beleszólásuk a vámháborúba
A döntés ugyan ideiglenes jellegű, ám novemberben újfent napirendre kerülhet a kérdés, amikor dönteni kell a meghosszabbításról. Ekkor már a soros magyar EU-elnökségnek is talán lesz beleszólása abba, hogy az unió mennyire bonyolódik bele egy vámháborúba Kínával. A magyar gazdaságpolitika kezdettől fogva ellenzi a büntetővámok kivetését, helyette sokkal inkább az európai versenyképesség javítását tűzte zászlajára. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nagy tervekkel is készül, ezzel együtt kérdéses, hogy a brüsszeli folyamatoknak mennyire lehet megálljt parancsolni,
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.