A takarmányozásra felhasznált alapanyagok tetemes részét tavaly a vizsgált állatfajoknál az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki – írta a tej- és húshasznú szarvasmarhák, a kecskék, juhok és lovak takarmányozásáról szóló, első alkalommal megjelentetett jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Mint a kiadványban szerepel, az adatszolgáltatásnak azért van nagy jelentősége, mert a Párizsi klímaegyezményt aláíró országok most kezdik a klímaterveik 2025-ös frissítését. A jelentésben szereplő takarmány-alapanyagok felhasznált mennyisége alapján ezután pontosabb adatokkal lehet az állattenyésztés kibocsátását meghatározni Magyarországon is.
Legmagasabb arányban, 87,9 százalékban a lovak és a húshasznú marhák takarmányozására használtak szenázst, szilázst (erjesztéssel tartósított tömegtakarmányokat), illetve szálas tömegtakarmányt 2023-ban a gazdák. A juh és kecske esetében 80,9 és 81,3 százalék, míg a tejhasznú szarvasmarhánál a legalacsonyabb, 70,3 százalékos részarányt képviselt az erjesztett és szálas tömegtakarmány az állatok étrendjében. A szemestakarmányok részesedése 6 és 14,8 százalék között mozog a különböző állatoknál, ez a második legjelentősebb takarmányalapanyag-csoport az erjesztett és szálas tömegtakarmányok után. A legalacsonyabb részesedéssel a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek voltak jelen 2023-ban az állatok takarmányaiban, 0,3–1,2 százalékos részesedési arányt könyvelhetett el ez a kategória.
A feletetett takarmány mennyisége
volt 2023-ban. (Ezek az adatok a szarvasmarháknál mutatják valóban a teljes mennyiséget, mert itt 100 százalékos volt az adatfelvételkor a lefedettség, míg a juhoknál 85, a kecskéknél 51, a lovaknál 35 százalékos.)
A darákat, liszteket, fehérjehordozókat a szarvasmarhatartásban rendszeresen felhasználják az állatok etetésénél. A tejhasznú szarvasmarhák étrendjébe kerül be a marhák etetésére felhasznált fehérjehordozók 95,6 százaléka. A tejhasznú marháknál 2023-ban ebből az alapanyagcsoportból 225 ezer tonnát, míg a húshasznú marháknál ennek töredékét, mindössze 10,4 ezer tonnát kevertek be a takarmányokba. Mind a tej-, mind a húshasznú marhák esetében az extrahált repcedara, napraforgódara és szójadara együttesen a legfontosabb fehérjeforrás.
A szarvasmarhák takarmányozásának legfontosabb alapanyaga az erjesztett (szenázs és szilázs), valamint a szálas (széna, szalma és fűfélék) tömegtakarmány,
amelyből a tejhasznú marhák 2023-ban 3,31 millió, a húshasznú szarvasmarhák pedig 2,42 millió tonnát fogyasztottak el.
A szarvasmarhák takarmányozására a darák, lisztek és fehérjehordozók mellett bioüzemanyag-gyártási és élelmiszeripari melléktermékeket is felhasználnak. Ezek a melléktermékek a tejhasznú marháknál 350 ezer, míg a húshasznú marháknál 73,4 ezer tonnát tettek ki. A szarvasmarhák takarmányozására felhasznált ipari melléktermékek negyede söripari melléktermék, de jelentős a cukorgyártásban és a konzerviparban képződött melléktermékek részesedése is.
A juhok takarmányozásának alapeleme a fű és a széna, tavaly az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki a juhok étrendjének 81 százalékát. Ennek több mint 90 százaléka volt legelőfű és széna. A szemestermények részesedése a juhok étrendjében 12 százalékot tett ki, melynek 58,4 százalékát a kukorica adta.
A kecskék mint kérődző állatok számára is fontos a zöldtakarmány bevitele, az erjesztett és szálas tömegtakarmányok adták 2023-ban a kecskék takarmányozásának 81,3 százalékát. Ezen belül a nem silózott szálas tömegtakarmányoké (széna, legelőfű, szalma) volt a vezető szerep 79,6 százalékkal. A pillangós virágú zöldtakarmány (lucerna, herefélék) részesedése 16,3 százalékot tett ki. Az összes többi erjesztett tömegtakarmány a maradék 4,1 százalékon osztozott.
A lovak takarmányozása a fűfélék, a széna, a lucerna nélkül elképzelhetetlen.
Az erjesztett és szálas tömegtakarmányok adták 2023-ban a lovak étrendjének 88 százalékát. Emellett a szemestermények 6,1 százalékkal szerepeltek a lovak takarmányozásában, ennek több mint felét a zab adta. A kukorica és az egyéb gabonafélék 12,3 és 10,8 százalékkal részesedtek, a sort a búza zárta 7,1 százalékos részarányával.
Takarmányboom jöhet Afrikában – a Vitafort már készülA következő évtizedekben akkorát nő az afrikai népesség, hogy szükség lesz az ottani takarmányipar jelentős erősödésére – amiből a Vitafort nem szeretne kimaradni, ezért már évek óta jelen van a kontinensen. Közben a sertéstartás itthon is magára talált, de a húsiparnak további hatékonyságjavulásra van szüksége a versenyben maradáshoz. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.