A magyar cégek kezében van egy 15 milliárd forintos csodafegyver

„Azt tapasztaljuk, hogy a nagyvállalati szektorban bátrabban költenek képzésekre itthon, legtöbbször a saját előírásaik, szabályaik, elvárásaik miatt. A hazai kkv-k is kezdenek hozzájuk felzárkózni, amit hűen tükröz, hogy országosan több mint 240 projektben működünk közre, legyen szó autóiparról, kommunikációról, de akár egészségügyről vagy hulladékfeldolgozásról. A munkavállalók részéről is egyre többször merül fel az igény a képzésekre – mondta a Világgazdaságnak Pablényi Attila, a három évtizede humánfejlesztéssel foglalkozó DFT-Hungária vezérigazgatója.

Így lesz a képzésből csodafegyver

A szakember emlékeztetett: a GINOP Plusz–3.2.1–21 program keretében 

A támogatás aránya a legkisebb cégeknél 70, a közepes méretűeknél 60, a nagyvállalatoknál pedig 50 százalék lehet. A források nemcsak a képzési és szakmai megvalósítás költségére, hanem bértámogatásra is igényelhetők.

Pablényi szerint 

„Az utóbbi kényes téma világszerte, az egyik mozgatórugója pedig a folyamatos verseny a piacon. Ahol van képzés, ott az alkalmazottak úgy érzik, foglalkozik velük a munkáltató” – jegyezte meg a DFT-Hungária vezetője.

A legnépszerűbb fejlesztési témák 

• a konfliktuskezelés, 
• a vezetőképzések, 
• a kommunikáció, 
• az együttműködés-fejlesztés, 
• a lean és 
• az időgazdálkodás. 

A leannek például az a lényege, hogy miként lehet a vevő számára a lehető legnagyobb értéket előállítani a lehető legkisebb erőforrás, idő, energia és erőfeszítés felhasználásával. További közkedvelt tréningek közé tartozik az angol és a német nyelv, az Excel különböző szintjei, az online eszközök kezelése, a prezentáció- és a tárgyalástechnika, valamint a motiváció, illetve a stresszkezelés.

Pablényi Attila úgy véli, ahol a vezetők folyamatosan képzik magukat, ott a kollégák fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt fektetnek, és Magyarországon is egyre több időt és energiát fordítanak rá.

Klasszikus példa, hogy nincs idő a megállásra, a munkának mindig mennie kell

„A tréningek iránti nyitottság is fontos szempont. Sokszor érezzük azt, hogy a cégek nem tudják eldönteni, kijelöljék-e a munkatársaikat különböző képzésekre, vagy megvárják, amíg ők maguk jelentkeznek rájuk. Vannak olyan szakmák, ahol nagyobb a fejlődési vágy, vagy jobban szeretnék tartani a lépést a változásokkal, ilyen például a sales, marketingkommunikáció vagy az orvos-műszerész. A kékgalléros (fizikai jellegű) munkakörök esetében tapasztaljuk, hogy nehezebben tudják kivenni a munkavállalókat, de az igény itt is egyre több alkalommal merül fel” – magyarázta a vezérigazgató.

Klasszikus példa, hogy nincs idő a megállásra, a munkának mindig mennie kell, ezért házon belül kell dönteni, hogy mikor lehet egy napot erre a célra fordítani. „Ha tologatjuk a képzést, sose jön el az ideje, pedig lehet, régóta vágyunk arra, hogy változás legyen a szervezetben, és elősegítsük a kollégáink fejlődését” – fogalmazott, hozzátéve, vannak témák, amelyek személyes jelenlétet igényelnek, ezek ereje is nagyobb tud lenni, a kapcsolódás, a kohézió és a csoportdinamika is másképp működik ilyenkor, de egyre többet lehet online is megvalósítani.

A pandémiás időszak a tréningszakmát is átformálta, a Covid óta például már online is lehet csapatépítőt tartani – mutatott rá Pablényi. Úgy gondolja, a fluktuáció csökkentéshez, a munkaerő megtartáshoz is hozzájárulnak a képzések, és erről a HR-esek is így vélekednek.

Sokan gondolják úgy, hogy nem jogosultak a forrás igénylésére

A GINOP Plusz-3.2.1–21 esetében a korábbi pályázatokhoz képest a döntési folyamat jelentősen lerövidült, mindössze 8–14 napra. Ez a lehetőség egész Magyarország számára elérhető, így a Pest vármegyei és budapesti cégek is jogosultak indulni a pályázaton. Ez azért fontos, mert hiába fut a pályázat harmadik üteme, sok vállalat még mindig úgy gondolja, hogy nem jogosult a forrás igénylésére. Emiatt is támogatjuk a cégeket díjmentes jogosultságvizsgálattal. Ez lehetővé teszi, hogy a társaságok gyorsan hozzájussanak a szükséges forrásokhoz, és elkezdjék a képzéseket. A projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre – közölte Pablényi Attila. 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív projektje. Keretösszege a hazai társfinanszírozással együtt 2300 milliárd forint. A program a gazdasági növekedést, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja a pályázataival.