Noha a tárgyalások a kezdeti szakaszukban járnak, amelyeket még számtalan körülmény befolyásolhat, hiszen csak szeptemberben lesznek ismertek a jövő évi makroszámok, de az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon. Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a minimálbér összegéről.
A nagy sietség oka, hogy a munkaadóknak és a szakszervezeteknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről. Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy vagy több éves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VKF ülését követően azt mondta lapunknak, hogy a nemzetgazdasági minisztérium képviselője bemutatott egy vitaanyagot, amelyben szaktárca három év alatt vezetné ki a szakmunkás-minimálbért, ezt azonban elmondása szerint nem támogatja Mészáros Melinda, a Liga vezetője és ő maga sem. Azt rögtön hozzátette, hogy ez nem oldalálláspont, és testületi jóváhagyás sincs mögötte, de szerinte az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy lépcsőben,
már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne. Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, aminek nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne.
Ugyanakkor a javaslattal az a probléma, hogy a többség, mintegy 750 ezer fő rosszul járna, hiszen ha az ő esetükben nem történne emelés, akkor reálértéken veszítenének. Ezt a Munkástanácsok vezetője úgy védeni ki, hogy a munkáltatóknak lehetőségük lenne felfelé vagy lefelé is eltérni kollektív szerződések keretében, ami a mainál egy sokkal rugalmasabb rendszert vetítene előre.
Ehhez persze a munkaadóknak is lesz egy-két szavuk, akik úgy tűnik, hogy megtartanák a garantált bérminimumot. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak azt mondta, hogy olyan hungarikumról van szó, amelyet hiba lenne kivezetni. Jelenleg tehát nagyobb realitása inkább annak, hogy fokozatosan vezetik ki a 2007 óta érvényen lévő szakmunkás-minimálbért egy a mostaninál lassabb bérfejlesztési tempó mellett. Idén ugyanis a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett.
Ezt erősíti, amit Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaság Bruttó című podcastjében múlt héten mondott.
Bárhogyan nézek is az újonnan kialakítandó rendszerre, az teljesen biztos, hogy a minimálbért jelentősen, legalább 10 százalékot meghaladó mértékben kell emelni ahhoz, közelíteni tudjuk a garantált bérminimumhoz
– mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Egy ilyen forgatókönyv esetében, amelybe talán a vállalatok is belemennek, tekintve, hogy a minimálbért mindössze 230-250 ezren kapják, a minimálbér bruttó 293 260 forintra emelkedne. Ennek nettója 195 018 forint.
Az emelés mértékétől csak az nagyobb horderejű, hogy 2016 után újra van esély arra, hogy a szakszervezetek és a munkaadók többéves bérmegállapodást kössenek, ezt valamennyi fél elfogadhatónak tartja. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a múlt heti VKF ülést követően azt mondta lapunknak, hogy teljesen logikus, hogy ha el akarnak valamit érni a szociális partnerek 2027. január elsejei céldátummal, akkor valamilyen szabályokat lefektessenek, még ha pontosan nem is tudják majd, hogy két év múlva mekkora lesz a minimálbér összege. De ez így volt 2016-ban is, amikor megkötötték azt a hatéves bérmegállapodást, amely minden szereplő szerint is sikeres megállapodás volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.