Önellátóvá válik hazánk a 30 milliméteres lőszerek gyártásában

Mostantól Magyarország önellátó lesz a 30 milliméteres közepes kaliberű lőszergyártás terén, amely nemcsak a Lynxekhez, hanem más, NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is alkalmazható, így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum lőszergyárának hétfői ünnepélyes átadásán.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Európában kevés olyan színvonalú lőszergyár működik, mint a várpalotai, amely a magyar hadiipar egyik ékköve, és a Zalaegerszegen gyártott és az elmúlt héten átvett, első páncélozott gyalogsági harcjárműhöz is fog lőszereket gyártani.

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a hadi lőszereket előállító várpalotai hadiipari komplexum valóban a kor színvonalán álló, modern technológiájával és infrastruktúrájával, valamint biztonságos és kiszámítható működésével garantálja a hatékony hadiipari ellátás színvonalát, mindemellett a környéken élők biztonságát is. Külön kiemelte a miniszter, hogy a gyár működése hozzájárul a magyar gazdaság fellendítéséhez, és emellett új munkahelyeket teremt. Hozzátette: a jövőben mintegy 50 munkavállaló foglalkoztatása valósul meg az üzemben, de a későbbiek során a termelés felfutásával több százra tehető majd az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma.

A honvédelmi miniszter szerint a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború megmutatta, hogy nincsen fontosabb, mint az, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon nemzetünk számára egy esetleges konfliktus esetén a harc eredményes megvívásához. A csúcstechnológia elengedhetetlen, de nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy sikeresen lehessen háborúzni, de ha van lőszer, akkor van a sikernek alapja is – fogalmazott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy vélekedett: 

Mint mondta, az Ukrajnának lőszert és fegyvereket szállító európai országok tevékenysége azt eredményezte, hogy a stratégiai lőszerkészletek erősen lecsökkentek, és az európai védelmi ipar alig tud lépést tartani a növekvő igényekkel.

A miniszter megjegyezte, hogy Magyarország az európai uniós barátai és szövetségesei előtt jár, mivel a várpalotai komplexum megépítésének tervei már jóval a háború kitörése előtt készen voltak, így hazánk a megfelelő partnerekkel és szövetségesekkel viszonylag gyorsan a végrehajtás útjára lépett. Ez azt eredményezte, hogy hazánkban olyan védelmi ipar kezd kialakulni új, high-tech tudást bevonzó magyar munkaerőnek otthont és munkát adó gyárak formájában, amelyek nagymértékben csökkentik Magyarország katonai függőségét.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsilőszerek mellett.

Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy világméretű exportot terveznek nemcsak a közepes kaliberű lőszerek tekintetében, hanem a 155 milliméterig terjedő kaliberekre is. Jelezte, hogy évente több mint 240 ezer harckocsilőszert – és milliós darabszámot kisebb kaliberek esetében – tudnak majd Várpalotán gyártani, ezzel Magyarországnak komoly részesedése lesz a világ lőszergyártásában. Megemlítette, hogy

de a Rheinmetall vállalat – a német-magyar vegyesvállalaton keresztül – összesen félmilliárd eurót fektet be Várpalotán, hiszen hatalmas 54 milliárd eurós megrendelési állományuk van, és ezt kell kielégíteniük a jövőben.