A lakossági fogyasztás határozott élénkülése lehet idén a gazdaság helyreállásának legfőbb hajtóereje – mondta Árokszállási Zoltán az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztói hangulat jobban alakul, mint az üzleti, elsősorban a reálbér emelkedésének köszönhetően.
A munkaerőpiacon ősszel mutatkozhatnak meg a fellendülés hatásai, a munkanélküliségi ráta az év végéig 4,2 százalékra mérséklődhet. Az egyre erőteljesebb belső kereslet várhatóan nem emeli számottevően a pénzromlás ütemét, újabb inflációs nehézségekre belátható időn belül aligha kell készülni. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése a szolgáltatások árának alakulása lehet, de a drágulásuk valószínűleg mérséklődni fog. Az infláció az élelmiszer- és üzemanyagárak alakulása alapján 3,8 százalékra mérséklődhet éves összevetésben. Jövőre 3,5 százalékra csökkenhet, a 3 százalék körüli szintet 2026-ban érheti el ismét.
Az MBH Bank szakértője szerint a GDP-növekedést a nettó export is segítheti, de az ipar exportja egyelőre nem alakul jól, főképp a gyenge német kereslet miatt. Az ipari konjunktúra is nehezen áll helyre, de jövőre már erőteljesebb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, és várhatóan a vállalati beruházások is lendületet vesznek belföldön, bepótolva az elmúlt évek lemaradását.
A külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben befolyásolhatja a forint árfolyamát, de a jelentős többlet miatt nem várható tartósan 400 forint feletti euróárfolyam.
A következő évek során visszafogott ütemű, de tartós forinterősödés várható.
A 4,5 százalékos költségvetési hiánycél az állami beruházások átütemezésével szintén tartható lesz idén, ha a fogyasztásból származó adóbevételek a második fél évében jól alakulnak. Jövőre a deficit 4 százalék alá, 2026-ban 3 százalék alá eshet, miközben a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya szintén csökkenni fog, 2 év múlva 70 százalék alá szorítható le – tette hozzá.
Az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint az inflációs folyamatok világszerte kedvező irányba mutatnak, az eurózónában a bázishatások okozta emelkedés átmenetinek bizonyult, a jegybankok ugyanakkor egyelőre óvatosak. Az alapkamat-csökkentés üteme a romló pénzpiaci hangulat miatt belföldön ugyancsak mérséklődött, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő hónapokban is körültekintőbb lehet, amikor döntenie kell a monetáris kondíciókról - tette hozzá Balog-Béki Márta, aki az év végére 6,5 százalékos alapkamatra számít. Előrejelzését azzal indokolta, hogy a kamatvárakozások elmaradnak a jelenlegi alapkamattól, így a jegybanknak van még valamennyi lehetősége a mérséklésre. A szakértő úgy véli, hogy a következő 2 évben további 1-1 százalékponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat, vagyis 2026 végére 4,5 százalék várható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.